Tavasztól a legszínesebb vendégkavalkáddal várja közönségét az Erkel Színház és az Operaház. Magyarország legnagyobb színházainak valamennyi operatársulata és balettegyüttese és a Kolozsvári Magyar Opera társulata is fellép a II. János Pál pápa téri teátrumban, ahol a házigazdák is új formációban mutatkoznak be: az énekkar művészei szólószerepekben hallhatók, két operát adnak elő. A világ leghíresebb operaénekesei azonban – mintegy ellenpontként – nem előadásokba, hanem önálló estekkel érkeznek a budapesti Operába. A vendégszereplésekre Evelyn Herlitzius májusi és Juan Diego Flórez júniusi koncertje teszi fel a koronát.
A Magyar Nemzeti Balett immár harmadik alkalommal rendezi meg nagyszabású táncestjét, a Pas de Quatre-programot, amelyre az Erkel Színházba invitálja Magyarország legnevesebb balettegyütteseit. Idén március 29-én a házigazda társulat a Trójai játékok című egyfelvonásos férfi balettparódiát mutatja be. Az embert próbáló koreográfia Robert North alkotása, a Nemzeti Balett táncosai hatalmas sikereket arattak az akrobatikus és harcművészeti elemekkel tűzdelt számmal, amelyet 2014 tavaszán vittek színre először az Operában.
A Pécsi Balett a Bach zenéjére készült Beszélj hozzám című McMillan-koreográfiával érkezik a tánctalálkozóra. Cameron McMillan 2010-ben dolgozott először a társulat művészeivel, az együttes 50 éves jubileumára készített koreográfiát A Jó és a Rossz kertjében címmel. 2013-ban elkészítette a mű egyfelvonásos változatát, melyet a pécsi táncművészek az Erkel Színházat ünnepélyesen megnyitó – akkor még Pas de Trois címet viselő – esten mutattak be. A Beszélj hozzám című alkotást 2014. február 7-én vitték először a nagyközönség elé.
A Győri Balett művészei a kiváló, fiatal koreográfus, Lukács András Bolero című koreográfiájával érkeznek az Erkelbe. A táncosok Herwerth Monika jelmezeiben adják elő a Maurice Ravel zenéjére megálmodott művet, amelyről az alkotó így nyilatkozik: „Az én Boleróm cselekmény nélküli darab, tíz női és tíz férfi táncosra, akik azonos jelmezben, hatalmas fekete szoknyában táncolva próbálnak egy monumentális, hideg hangvételű, sötét báli jelenetet érzékeltetni. A már-már groteszk, szinte parodisztikus társastánci elemek és a modern tánc eszközeinek ötvözésével szerettem volna egy sajátos stílusú formanyelvet teremteni.”
A Szegedi Kortárs Balett is vendége lesz a Pas de Quatre-estnek. A társulat a Nemzeti Táncszínházzal közös produkcióját, Juronics Tamás Stabat Mater című alkotását hozza el a budapesti színpadra. A darab az angyali üdvözlet pillanatát ábrázolja, amint Gábriel arkangyal megjelenik az ifjú Máriának és elmondja az Igét, mely szerint a szűz méhében az Isten gyermekét hordja. Ám ekkor vízióként megjelenik Máriának a fájdalmas jövő, melyben fia szenvedését, megaláztatását és kereszthalálát látja. Juronics Tamás így fogalmaz: „a tánc ebben az előadásban a legkevésbé színház, sokkal inkább a zene és a képzőművészet elegye”, amelyhez a mozdulatok plasztikus szépsége a közös nevező. A kompozíciót az alkotó Arvo Pärt zenéjére koreografálta, a jelmezeket Bianca Imelda Jeremias tervezte.
A TáncTrend esten március 30-án az alternatív táncműfajok képviselői lépnek színpadra. A három fellépő formáció a Frenák Pál Társulat, Fodor Zoltán társulata, az Inversdance, és a Magyar Nemzeti Balett nyolc táncosa, akik Andrea Paolini Merlo Metamorphosis Nocturnes (Éjjeli Metamorfózis) című koreográfiáját mutatják be. A házigazda együttes előadásában Ligeti György No. 1-es vonósnégyesére a balettnyelv új használatának lehetőségeit megmutató táncprodukciót láthat a közönség. „A vonósnégyes formáját tekintve a bécsi klasszicizmus szabályait követi, ám Ligeti műve hangzásvilágával és ritmusával egy új, modern világot ábrázol. Engem éppen ez a kettősség, a tradíció és az újszerűség párhuzamos jelenléte vonz. Arra törekedtem, hogy megvalósítsam a klasszikus lépések újszerű összekötését és egybeolvasztását modernebb mozdulatokkal. Koreográfiámban a nyolc táncos által létrehozott vizuális formák folyamatos átalakulásával a mű hangulatát, illetve a kompozíció által meghatározott struktúrát igyekszem tolmácsolni.” – nyilatkozta Andrea Paolini Merlo.
Az alternatív táncosok, független társulatok számára első ízben 2014-ben kínált lehetőséget az Opera, illetve az Erkel Színház a Pas de Quatre programjainak záróakkordjaként. Az est a TáncTrend címet kapta. Idén Fodor Zoltán társulata, az Inversdance nyitja a műsort 2012-ben bemutatott Eszter című előadásával, amely az ószövetségi Eszter könyvéből merít; az alkotó a purim ünnepét dolgozza fel, megjelenítve a lelki vívódást, valamint a rabság és a szabadság kettősségét és a hit és a szerelem közti egyensúlyozást. Fodor Zoltán Gergely Attila zenéjére alkotta meg kompozícióját.
Frenák Pál társulata a híres Fiúk című produkciót hozza el az Erkel Színházba. A koreográfia 2004-ben készült és a külföldön is elismert Frenák Pál emblémájává vált. A Lábán Rudolf-díjas alkotás az öt előadótól teljes önátadást és rendkívüli koncentráltságot igényel.
Az Erkel Színház áprilisban a vidéki operatársulatokat is vendégül látja. A nagyszabású Primavera-sorozat vezérgondolata, hogy az Operának mint nemzeti intézménynek rangjából és helyzetéből fakadó kötelessége a vidéki operajátszás támogatása. Ez a felismerés hozta létre 2013-ban a Primaverát, amelynek alkalmával egy héten át vidéki operatársulatok friss bemutatóit láthatják az Erkel Színházban.
Az április 21-én induló sorozatot a program egyetlen határon túli társulata, a Kolozsvári Magyar Opera nyitja, amely a Bartók+ Operafesztivállal koprodukcióban létrejött Selmeczi György-operával, a Bizánccal érkezik a fesztiválra. Előadásukat Jankó Zsolt vezényli, rendezője Zakariás Zalán. Zeke Edit díszleteiben és jelmezeiben többek közt Pataki Adorján, Kele Brigitta és Rétyi Zsombor lép színpadra.
Április 22-én a Győri Nemzeti Színház mutatkozik be A varázsfuvolával. Szűcs Gábor rendezését Kárpáti Enikő jelmezeivel és Libor Katalin díszleteiben láthatja a budapesti közönség. Másnap, 23-án, a Debreceni Csokonai Színház társulata mutatja be a Don Giovannit. A sorozat érdekessége, hogy 26-án ugyancsak Mozart Don Giovannijával érkezik a Pécsi Nemzeti Színház társulata, amely Gulyás Dénes rendezését Horgas Péter díszleteiben és Bujdosó Nóra jelmezeiben mutatja be Oberfrank Péter vezényletével. A Miskolci Nemzeti Színház előadásában Verdi Rigolettója csendül fel Szőcs Artur rendezésében, Cser Ádám vezényletével, április 24-én. A főbb szerepekben László Boldizsár, Laborfalvi Soós Béla és Kolonits Klára lép színpadra. 25-én mutatkozik be a Szegedi Nemzeti Színház Offenbach: Hoffmann meséi című produkciójával, melyet Juronics Tamás rendezésében játszanak. Az előadás díszleteit Molnár Zsuzsa, jelmezeit Bianca Imelda Jeremias tartvezte. Karmester: Pál Tamás, a főbb szerepekben pedig Nyári Zoltánt, Kálnay Zsófiát és Szemere Zitát láthatják.
Április hónapot két igazán különleges produkcióval búcsúztatja az Erkel Színház. A Pas de Quatre és a Primavera után az Énekkari Művészek Minifesztiválja következik, amely az ország legnagyobb professzionális kórusának, az Opera Énekkarának programja: a kórus tagjai ezúttal szólószerepekben is bemutatkoznak. A Magyar Állami Operaház gyermekkarának templomi hangversenye is a sorozat részét képezi.
Umberto Giordano Fedora című vígoperáját április 26-án 11 órakor és 28-án 19 órakor az Erkel Színház Büféjében adja elő tizenkét ifjú énekkari művész. Az előadás zenei vezetője Szirtes Katalin, a verista darabot Nina Dudek rendezi. A komponistát egy igazi színészkirálynő, Sarah Bernhardt ihlette: az ő számára írta Sardou a Fedora című színdarabot. A történet hamisítatlan francia romantikus tragédia, igazi pièce bien faite, annak összes kellékével (párbaj, levél, félreértés, méreg, stb.), elsöprő érzelmével és a cári miliőben játszódó pétervári és svájci thriller minden fordulatával. A mű több mint 90 éve nem volt hallható Budapesten.
Nino Rota A florentin kalap című művét tizenhárom énekkari művész tolmácsolja Sipos Balázs rendezésében, Erdélyi Dániel vezényletével. Zongorán közreműködik: Andrássy-Neuenstein Krisztina. Nino Rota neve ismerősen cseng az operában kevéssé jártasaknak is. Az Országúton, a Háború és béke, a Zeffirelli-féle Rómeó és Júlia és A keresztapa-trilógia zenei aláfestése, melynek második részéért a szerző a „Legjobb zene” Oscar-díját kapta, mind-mind az ő munkásságának része. Rota, amellett, hogy elképesztő mennyiségű filmzenét szerzett, írt tíz operát, öt balettet, több tucat más zenekari, énekes és kamaraművet. A florentin kalap című operája a francia utcai farce-ot veszi alapul, és egy fiatalember szélmalomharcát mutatja be, amint saját esküvőjének megvalósulásáért és egy lány becsületének megmentéséért küzd. Előadások: április 30. 19 óra, és május 2. 19 óra. Helyszín az Erkel Színház büféje.
A Gyermekkar április 26-án a Bazilikában ad hangversenyt Gupcsó Gyöngyvér, a kórus vezetőjének vezényletével. A déli szentmise keretében és a mise után felhangzó művek: Britten: Missa Brevis, részletek a Carmeliták párbeszéde című operából (Poulenc), Kodály: Ave Maria, Énekeljetek az Úrnak – introitus, gregorián, Pergolesi: Stabat Mater, Schubert: 23. zsoltár.
Evelin Herlitzius – Fotó: Farbe
A tavaszi vendégjárás része egy igazán nagyszabású operaházi program: Evelyn Herlitzius Wagner-estje április 11-én. A világ zenei színpadain Wagner szerepeinek egyik leghitelesebb tolmácsolója, Evelyn Herlitzius, 1997-ben mutatkozott be a Drezdai Állami Operában, ahol olyan komoly szerepekben ismerhette meg a közönség, mint Salome, a Kelmefestőné (Az árnyék nélküli asszony), Jenůfa, Brünnhilde, valamint énekelte a Tannhäuser mindkét női főszerepét. Európa szinte valamennyi vezető operaházában fellépett, többek között a milanói Scalában, a Berlini, a Bajor, a Bécsi Állami Operában, a Berlini Deutsche Operben, de meghívást kapott Japánba is. Bayreuthban 2002-ben debütált Brünnhilde szerepében, később a Ring mellett Kundry (Parsifal) és Ortrud (Lohengrin) szerepét is énekelte. Evelyn Herlitzius koncertelőadóként is jelentős művész, aki olyan karmesterekkel dolgozott együtt mint Solti György, Sir Simon Rattle, Daniel Barenboim, Kent Nagano vagy Pierre Boulez. Budapesti koncertjét, melyen felhangzik többek közt a Lohengrin, A walkür, és Az istenek alkonya részletei, Jonas Alber dirigálja. A művészt opera- és koncertkarmesterként egyaránt számon tartják. Repertoárján Glucktól Brittenig az operairodalom jelentős darabjai mellett olyan ritkaságokat is vezényelt, mint a Nelson Mandela felesége tiszteletére írott Winnie c. opera. Európa operaházai mellett megfordult Fokváros, Buenos Aires és Pretoria operáiban, színházaiban is. Vezényelte a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarát, a BBC Szimfonikus Zenekart és az Oszakai Filharmonikus Zenekart. Számos lemezfelvétele közül kiemelkedik Schumann, Sibelius és Richard Strauss műveinek interpretálása, valamint a díjnyertes Benoit Mercier CD-je. Az április 11-i esten közreműködik Fekete Attila és Kálmándi Mihály, a színpadon a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, az Opera együttese.
A vendégszereplésekre június 2-án Juan Diego Flórez áriaestjével helyezi fel a koronát a Magyar Állami Operaház. A világhírű tenor első alkalommal 2011 novemberében énekelt a budapesti Operában, akkor így nyilatkozott: „Meghatottsággal, várakozással és sok illúzióval érkeztem életem első magyarországi fellépésére”. A perui csodatenort akkor számos külföldi rajongója is elkísérte a magyar fővárosba. Flórez elmondta: nagyra értékeli a hatalmas érdeklődést, és sokat jelent számára, hogy egy olyan nagy múltú és presztízsű dalszínházban léphet színpadra, mint a budapesti Operaház, ahol kitűnő az akusztika, ellentétben sok más modern, új építésű koncertteremmel szerte a világon.
Juan Diego Flórez – Fotó: Tomas Optiz
Juan Diego Flórez már huszonévesen a milánói Scala színpadán énekelt, sőt megtörte a Scala 74 éves tradícióját, és egyik áriáját ráadásként másodszor is előadta a tomboló közönségnek. A világjáró énekes a legnagyobb dalszínházak és koncertszínpadok legkiválóbb dirigenseivel dolgozott, köztük James Levine-nal, Gustavo Dudamellel, Roberto Abbadóval. Amerre jár, világsztárként ünneplik, hazájában, Peruban szinte minden kitüntetést megkapott már, még bélyeget is bocsátottak ki a tiszteletére. Budapesti, magával ragadó koncertműsorának első felében Delibes, Gounod, Bizet és Massenet műveiből ad elő részleteket, a másodikban Donizetti, Berlioz és Offenbach dallamai is felcsendülnek. Estjének karmestere Christopher Franklin. A hangverseny dirigense, az amerikai Christopher Franklin főként Olaszország operaházaiban és fesztiváljain szerzett hírnevet, de olyan neves zenekarokat is vezényelt, mint a Royal Philharmonic Orchestra. Európa koncerttermein kívül megfordult Amerikában is, a kortárs zene elkötelezett híveként pedig több jelentős olasz és ausztrál mű ősbemutatóját vezényelte. Az elmúlt években Juan Diego Flórezzel járja a világot.