Két este egymás után adott koncertet a Pannon Filharmonikusok. Míg február 5-én – szűkebb otthonukban – Pécsett, másnap már a fővárosban, a Művészetek Palotájában találkozhatott a nagyközönség a zenekar tolmácsolásában az orosz származású zeneszerzők francia irodalmi ihletésű műveivel.
Szergej Szlovacsevszkij – Fotó: Alexander Krupnov/Fotó forrása: PFZ
A több mint két évszázaddal ezelőtt alapított, a dél-dunántúli régió filharmonikus nagyzenekara most is egyedi koncerteseménnyel készült. Egész estés programjukba három olyan orosz származású zeneszerzőt választottak, akik kapcsolatba kerültek az akkori körülmények közt igen csak távoli Nyugat-Európa kultúrájával. Olyannyira, hogy azt át- és meg is örökítették kelet-európai zenei munkásságukban.
A két részből álló koncertet három szerző műve építette fel egy teljes estét betöltő zenei élménnyé. Csajkovszkij, Sztravinszkij és Sosztakovics művei a borongóstól a felszabadultig, de minden esetben mély emberi érzéseket közvetítettek. Szöveg és különösebb vizuális élmény nélkül is, a zene elementáris ereje adta át azokat a gondolatokat és érzelmeket, amelyeket olyan emberek próbáltak megfogalmazni saját műfajukban, akik még csak nem is láthatták, nemhogy ismerhették egymást.
Az első részben Csajkovszkij zenei értelmezésében egy angol klasszikus író, Shakespeare A vihar című drámájának fantáziája csendült fel. A Franciaország fővárosában alig két hét alatt komponált mű olyan örök emberi értékekre épül, amelyek nem ismerik a korlátokat és a határokat sem. A földrajzi, a kulturális, a műfaji különbözőségek ellenére is a szerzői és a befogadói oldalról is ugyanazt érzik a résztvevők. Az első rész második felében Sosztakovics I. gordonkaversenye hangzott fel. Érdekesség, hogy a zeneműben vendégként közreműködő Szergej Szlovacsevszkij tanítványa volt annak a Msztyiszlav Rosztropovics csellistának, akinek eredetileg a darabot írta és ajánlotta a szerző.
Fotó forrása: PFZ
A szünetben egy másik művészeti forma világából, a gasztronómiáéból látta vendégül a közönséget Segal Viktor mesterséf. A Pannon Filharmonikusok előző koncertjén hallott zenemű – Dukas a perzsák világát megidéző darabja: a La Péri – ihlette azt a padlizsánból és gránátalmából készült krémet, amit mindenki megkóstolhatott. A közönség hamarosan – az évad végén – felelevenítheti a zeneműveket és megismerhetik az általuk inspirált étkek receptjeit is. Hiszen az együttes egy közös kiadványban készül megjelentetni a zeneszámokat a séf receptjeivel. Így ott a keleti padlizsán salátáét is megtalálhatják majd az érdeklődők.
A program második részének zeneműve is Párizshoz – a korabeli Európa kulturális központjához – kötődött. Ebben a városban mutatták be ugyanis először Sztravinszkij Petruska című művét, több mint száz évvel ezelőtt. A Művészetek Palotájában a szerző által 1947-ben átdolgozott változat – az előző művekhez hasonlóan – Cristian Mandeal vezényletével hangzott fel.
A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem teltházas hallgatósága különböző műfajok által tapasztalhatta meg azt, hogy kelet és nyugat között nincsenek éles határok. A kötőanyag nem más, mint a legnemesebb, mégis megfoghatatlan emberi alkotórész, a lélek. A zenekar által közvetített, és az írók/zeneszerzők képzeletében megszületett érzelmek ugyanis mindenkiben ugyanúgy és ugyanonnan indulnak el.
Tóth Judit Nikoletta