„Istenem, milyen szép is az, amikor egy apa és egy fiú együtt hangol!” – mondta viccesen Gerendás Péter, amikor a Holdvilág Kamaraszínház 20. jubileumi évadjának ünnepségsorozatán adott családi koncertjükön Danival, a fiával a gitárjaikat hangolták két szám között.
Gerendás Péter és gyermekei között nemcsak a színpadon teljes az összhang, hanem a hétköznapokon is.
Péter, a régi motoros és három gyermeke voltak vendégei február 6-án a Holdvilág Kamaraszínháznak.
A zongora mögött a 16 éves Hanna állt, akit az este folyamán hallhattunk vokálozni, fuvolázni és tangóharmonikán játszani. Ruben 12 éves, aki a basszusgitár- és nagybőgő szekciót képviseli, Dani a dobos fenegyerek, akit pár szám erejéig gitározni is hallhattunk az este folyamán.
Koltai Judit, a Holdvilág Kamaraszínház művészeti vezetője hívta meg Pétert és családi zenekarát a 20. évadnyitó, jubileumi ünnepségsorozat alkalmából.
A kétórás koncerten Péter dalaival csodálatos tájakra kalauzolt el minket. A Copacabana latin dallamai, a párizsi sanzonok íze és a dél-amerikai dzsungelek feletti brazil hangulat váltogatták egymást. Máskor a tábortűz mellett ültünk, és hallgattuk az akusztikus és egzotikus hangszerek izgalmas játékát, amelyeket Péter egymás után szólaltatott meg. Hallhattuk a Tena című számot buzuki kísérettel, amely egy görög lányról szól, a Donna Mariat charango-val és a La dolce vita-t mandolinon. Elérzékenyültünk egy-egy lírai dallamon, majd szinte felugrottunk a székből a rockosabb hangzású daloknál.
Gerendás Péter a koncertjein sikeresen ötvözi a múlt érzésvilágából táplálkozó dalait, a mai zenei világgal. Nem koptak meg a régebbi gyönyörű dalai sem és elképesztő erővel hatnak az újabbak: Armstrong úr, Szeretem a nőt, Árral szemben…
Nem rekedt meg a magányos, egy szál gitárral, meg nem értettként a világban kóborló igric szerepében, aki a tábortűz hamvai felett kesereg, hanem abból mintegy főnixként, a családi zenekarral egy új imidzset teremtve magának, feltámadt. Ahogyan láttuk és hallottuk, a legszélesebb spektrumon mozgó életkorú közönség nagy örömére.
oleg-presznyakov-es-vlagyimir-presznyakov-europaazsia-barka-szinhaz-2013-december-17-foto-marton-balint
Azt, hogy ő is jól érzi magát a színpadon és doppingolja a közönség szeretete, mindannyian éreztük. Közvetlen humorával és fantasztikus zenei világával mindannyiunknak egy fantasztikus élményt adott ezen az estén. A koncert végén pedig szívesen leült beszélgetni, nem rohant azonnal az öltözőbe kifújni magát.
— Honnan támadt az ötlet, hogy a gyermekeiddel együtt zenélj?
— A gyerekek beleszülettek a zenei környezetbe, a muzsikálásba. Daninál már 3 éves korában kiderült, hogy rendkívüli tehetség, 6 évesen már a zenekaromban játszott. A többiek is természetes módon vonzódnak a hangszerekhez, hiszen azok között élünk. Van, akinél már most egyértelműen látszik, hogy ezt az utat fogja követni. Persze erre senki nem kényszeríti őket, én csak megadom a lehetőséget, hogy belekóstoljanak ebbe a világba.
— Te hogyan kerültél a zene közelébe, mikor kezdtél gitározni?
— A bátyámtól, aki 8 évvel idősebb nálam, örököltem meg az első gitáromat. A szüleinktől kapta, de gyorsan ráunt. A sarokban árválkodott a hangszer, én pedig kézbe vettem és azóta el sem eresztettem. Ennek már 50 éve!
— A gyerekeket te tanítottad zenélni?
— Amint észrevettem a zene iránti fogékonyságukat, rögtön elkezdtem foglalkozni velük. A kezdő lépéseket én mutattam meg, később tanárhoz vittem őket. Mindhárom gyermekem, akikkel színpadon állok, a saját hangszereik mellett más hangszereken is játszanak. Zongorázni például mindannyian tanultak. Dani több tanárhoz is járt dobolni, de ütőhangszereken is játszik, amit autentikus profi latin zenészektől tanult kiskorától fogva. Én pedig büszke apaként és szakmai mentorként mellettük állok és figyelemmel kísérem a fejlődésüket. Mára már profi zenészként állnak mellettem mindhárman a színpadon.
— Honnan derült ki, hogy melyik gyerek melyik hangszerrel kompatibilis, vagy milyen hangszerhez van tehetsége?
— Ők választottak hangszert, de az alap mindenkinél a zongora volt, kivéve Danit akinél ez fordítva történt. Ő dobolni tanult, később beiratkozott zongorázni, gitározni pedig már magától tanult meg.
— Van olyan gyermeked, aki a zenével határos művészeti területen tevékenykedik?
— Igen, Mirkó fiam (20) egy szerb tánccsoportban néptáncos, de a legidősebb fiam Dávid (31) is a zenével foglalkozik. Robi (14) a film világához vonzódik, ő már szerepelt is filmben. De a filmkészítés is érdekli, ő készítette azokat a gyönyörű képsorokat, amelyek egy-egy szám alatt a kivetítőn megjelentek.
— Hallhatjuk a gyermekeidet a lemezeiden is?
— Dani nyolc éves korától játszik a lemezeimen. Jelenleg már keresett muzsikus, aki nemcsak több zenekarban dobol, hanem előszeretettel hívják lemezfelvételekre is. Hanna is közreműködött már lemezemen, és most Rubenen a sor, legközelebb már ő is részt vesz a stúdiómunkában.
Sári Edina
Fotó: Batár Bea