Nyílt napot tartott tegnap a Werk Író Akadémia. A néhány órás programsorozatban nem csak az iskola rejtelmeibe lehetett betekinteni, de a rendezvényre meghívtak számos, az irodalomhoz, mint műfajhoz vagy annak közvetítéséhez kötődő személyt is, akiket Bárány Tibor művészetfilozófus kérdezett az irodalom szerepéről és közvetítésének sikeres infrastruktúráiról.
Hogyan lett kúl a kortárs magyar irodalom? – Werk Akadémia, 2015. január 29. – Fotó: Kaunitz Miklós
A Werk egy olyan akkreditált képzési programokat meghirdető művészeti magániskola a fővárosban, amely az oktatási mellett kulturális tevékenységet is folytat. Tanáraik és hallgatóik hisznek abban, hogy a tudás, a kreativitás és a kultúra minőségi kibontakoztatása kitörési lehetőséget jelenthet mind egyéni, mind össztársadalmi szinten.
A tegnap esti beszélgetés egy szűkebb, de meghatározó kulturális szegmensre: az irodalomra és az abban elért sikert megtámogató lehetőségekre koncentrált. A XXI. században hazánkban is egyre fontosabb szerepet kap az, hogy a megszületett irodalmi művek, a megjelenő új irányzatok és az őket közvetítő technikai eszközök gyors változásaira hogyan reagál a vevő, az olvasó. A külföldön már hagyományosabbnak számító viselkedési vagy technikai hatások elértek ide is. Az irodalom kezd közösségi üggyé válni. Már nem csak az olvasás, mint tevékenység a fontos, hanem az is, ami az írás megjelenése előtt vagy után történik. Az írónak létrehozni egy alkotást ugyan személyes ügye, de infrastrukturális megtámogatás nélkül piacképessé válni szinte lehetetlennek tűnő feladat. A beszélgetésre a kortárs alkotók mellett olyan résztvevőket hívtak meg a szervezők, akik képesek voltak izgalmas és sikeres közösségi teret, támogatást vagy helyzetet teremteni a magyar irodalomnak. A Werk Akadémiához és/vagy szorosan az irodalom műveléséhez illetve közvetítéséhez kötődő szereplők a kultúra területén végzett tevékenységükről elmondták tapasztalataikat, élményeiket és – ami a sikerhez nélkülözhetetlen – saját egyéni motivációjukat.
nenyei-pal-mozgofenykep-radnoti-szinhaz-foto-kaunitz-miklos
A fórum résztvevői közül ketten fiatal alkotók. Szécsi Noémi, aki több műfajban is sikeres író, és tanít is a Werken. Kötter Tamás a polgári állását tekintve jogászként is dolgozó írót az Akadémia indította el az önkifejezés útján. A könyvkiadói oldalt Sárközy Bence, a Libri Kiadó vezetője – a Magvető egykori főszerkesztője – képviselte. Az írók és közönségük közt személyes kapcsolat lehetőségének megteremtőjeként – a Margó Irodalmi Fesztivál főszervezője – Valuska László mesélt. A könyves videoblogger, a még gimnáziumi tanulmányokat folytató Kormos Kevin pedig az amerikai ötlet alapján létrehozott műfaj magyar sajátosságairól beszélt. Sokoldalúan tudták tehát körbejárni a témát, amely az irodalmi siker útját mutatta be.
A magyar sajátosság, hogy nincs hagyományos értelemben vett írói iskola és menedzsment sem, sok nehézséget okoz a művészeknek. Az alkotói oldalról pedig a tehetség megkerülhetetlensége mellett olyan, pár évvel ezelőtt még ismeretlen technikai megoldásokat, csatornákat is kell, vagy lehet alkalmazni a művek terjesztéséhez, ami ma már természetes. A fiatalabb korosztály szinte csak az internet világán keresztül szólítható meg. Ezért korosztályának megszólításához a tizenéves Kevin a Youtube-on roham sebességgel terjedő videoblogot hozott létre, amely könyvek népszerűsítéséről vagy ellennépszerűsítéséről szól. Mind kiadói, mind az irodalmi fesztivál szervezői oldal pedig arról is beszélt, külföldi mintákat is használtak fel a magyar megvalósíthatósághoz. A pozitív nemzetközi példákat sok esetben mentálisan saját személyiségükbe is beépítik, vagy pont ellenkezőleg sokkal mélyebb irodalmi témákat mozgathatnak meg itthon.
A beszélgetés végén zenei műsorral lépett fel Karafiáth Orsolya író és Takáts Eszter énekesnő is.
Köffer Tamás tömör igazsága pedig: „Az akció mindig reakciót szül.” tényleg minden folyamatra igaz, az irodalmi siker megfogalmazásában (is). A pillanatig, amikor az irodalmi alkotás megérint engem, mint olvasót állandó akcióban van minden érintett szereplő. A szerző mellett/mögött a kiadó, a közösségi tér, a közvetítő közeg kitalálója és megteremtője is.
Tóth Judit Nikoletta
Fotó: Kaunitz Miklós