Átmeneti tárgyak – Chilf Mária kiállítása a Viltin Galériában

                                 „Nincs emlékezettel rendelkező lét,
amely ne lenne egyben jövőre irányuló lét is.”

Paul Ricoeur

Dragomán György megnyitó beszédével nyílt meg a Viltin Galériában december 10-én Chilf Mária Átmeneti tárgyak című kiállítása. A kiállítás központjában Chilf múltjának feldolgozási munkája áll, váratlanul felbukkanó hagyatékának és múltjának a rendbe rakása, beillesztése jelenébe, a saját lényébe. „Apám két éve beszél a család történetéről, amikor 77 évesen felvállalta a zsidó elődöket, és megmutatta a dokumentumokat. Van egy nagy múlt, amiről nem tudtam, ha meg van ez a múlt, akkor mire fel volt a nagy csend.”  – írja Chilf.

Chilf Mária és Dragomán György - Fotó: Stuhl Ágnes

Chilf Mária és Dragomán György – Fotó: Stuhl Ágnes

Dián Krisztina, a Viltin Galéria vezetője - Fotó: Stuhl Ágnes

Dián Krisztina, a Viltin Galéria vezetője – Fotó: Stuhl Ágnes

Hatalmas érdeklődéssel nyílt meg Chilf Mária kiállítása, amelynek az esszenciáját elsősorban a lényegre látóan feltett kérdések adják és az, hogy Chilf olykor-olykor gyermeki kíváncsisággal figyeli családjának eseményeit, majd megrázó őszinteséggel összegzi azokat. A kiállított tárgyak kiváló szinkronban vannak Dragomán beszédével, melyben felidéződik, egy gyerek szemszögéből az a pillanat, mikor a nagymama addig-addig vezeti az ujját a kiszórt lisztben, míg pontosan ugyanúgy nem másolja le a nagyapa arcképét. Ez a másolás a múlttal való szembesülés egyik képét is jelentheti. Chilf elementáris erővel képes átadni a múlttal való szembenézésnek a pillanatát. Ezt a pillanatot mintegy „dunsztos üvegként” tartósítja, őrzi meg a kiállítás. Ahhoz, hogy még inkább nyilvánvaló legyen az, hogy Chilf mennyire igyekszik megérteni a körülötte zajló eseményeket, több különböző médiumhoz is nyúlt. A médium szó jelentéséből kiindulva úgy is, mint az a „közvetítő személy, aki a túlvilági szellemekkel képes beszélni”, a művésznő a benne felmerülő kérdéseket ezen az installáción keresztül teszi fel hozzátartozóinak. Az installáció egyik eleme az a felvétel, ahol Chilf díszmagyar ruhában és rengeteg táskával járja a főváros utcáit. Elgondolkodtató kérdést tesz fel arról, hogy mit jelent ma az a szó, hogy díszmagyar. Az utazás motívuma fizikailag is megjelenik és a falakra ragasztott jegyzetek, ceruzával írt megjegyzések, nyilak és vonalak akár arra is utalhatnak, hogy Chilf ezen keresztül igyekszik megérteni múltjának eseményeit és még talán kívülállóként keresi a válaszokat.

nadas-petervidovszky-laszlo-talalkozas-bemutato-a-pesti-szinhazban-2015-oktober-23-an-fotok-kaunitz-miklos

„Nem sokat tudtam a korán meghalt igazi nagyanyámról, pedig rá ütök, anyám szerint, aki szintén nem ismerte őt. (…) Elhoztam este a ruhát, de csak reggel bontottam ki. Legalább hetvennégy éves szag, amiben ott van nagyanyám illata, mintha a tárgy mesélni tudna, anyagában túlélte azt, aki egyszer érzett, és eljutott valaki máshoz, akinek valami másért fontos.
Ebben a folyamatban akkor találtak rám az összefüggések, amikor már nem féltem.”
– mondja a művész.

A kiállítás 2015. január 31-ig tekinthető meg a Viltin Galériában (Budapest VI., Vasvári Pál utca 1.).