Tamási Áron mindig aktuális – Az Énekes madár szárnyaló bemutatója az Új Színházban

Tamási Áron nevének említésekor talán mindenkinek először Ábel jut az eszébe. Sokaknak a Szülőföldem meg a Bölcső és bagoly is „aranykönyvnek” számít, amelyek Erdély lelkének és szellemiségének, a székely gondolkodásmódnak és életfelfogásnak az utolérhetetlen megjelenítői, s amelyek szinte észrevétlenül, kézen fogva vezetnek el bennünket az oly hosszú ideig elzárt, titokzatos Tündérország messzi világába. De, hogy milyen Tamási Áron, a dráma- és színműíró, azt már kevesebben tudják. Az Új Színház az Énekes madár október 17-i legújabb, igazi kulturális csemegének számító bemutatójának köszönhetően a közkedvelt erdélyi írót erről az oldaláról is megismerhetjük.

Tamási Áron: Énekes madár - Fotó: dr. Boda Gábor (forrás: Új Színház)

Tamási Áron: Énekes madár – Fotó: Dr. Boda Gábor (forrás: Új Színház)

Tamási Áron: Énekes madár - Fotó: dr. Boda Gábor (forrás: Új Színház)

Tamási Áron: Énekes madár – Fotó: Dr. Boda Gábor (forrás: Új Színház)

Még a függöny fel sem gördül, a nézőtér sötétjében fürge madárcsicsergés, játszi trillázás hozza felénk az erdők csendjének, tiszta, szabad levegőjének, a falu természetközeli világának idillikus atmoszféráját. A varázslat ezzel máris elkezdődik. A székely népi játék látszólag egyszerű, népmesei ihletettségű, hol mókázó, hol kötekedő, néhol a paraszti világ vaskosabb tréfáitól sem mentes figuráit vonultatja fel, az erdélyi magyar drámairodalom sajátos természetét megmutatva. Azonban a puritán és meseszerű felszín alatt mélyebb és bonyolultabb tartalmak, vívódások, konfliktusok, elfojtások rejlenek. A csodába hajló, helyenként irreális elemekkel nagyon is a valóságra utal, annak fonákságait nagyítja ki, teszi nevetségessé és kínál feloldozást, megoldást a főhős erkölcsi tisztaságában és igazságában.

„A szeretet az mindig győz. A csúnya, a gonosz sokszor vonzóbbnak tűnik a való életben, a szépség és a szeretet pedig néha egysíkúnak, unalmasnak. Ha viszont a gonoszság kiderül, az ember mindig visszatér a széphez, az igazhoz. A csúfság és a szépség, a gonoszság és a szeretet harcának lehetünk szemtanúi” – mondta a darab alapgondolatát értelmezve Dörner György, az Új Színház igazgató-színésze. „Ez egy harsány komédia – folytatta -, amely a csúfságokat, a gonoszságokat mulatságossá teszi. A színház az a hely, ahol ki tudjuk nevetni azt, amin az életben inkább sírni tudnánk. A darab zavarba ejtő lehet, ha a néző nem tudja azonnal átvenni azt a tempót, amit a székely ember diktál, és amit ki akar fejezni vele. A székely nyelvezet különleges színt ad az előadásnak, amit a kitűnő színészek hibátlanul tolmácsolnak, a magyarság és a magyar nyelv sokszínűségét is felmutatva.”

Tamási Áron: Énekes madár - Fotó: dr. Boda Gábor (forrás: Új Színház)

Tamási Áron: Énekes madár – Fotó: Dr. Boda Gábor (forrás: Új Színház)

Tamási Áron: Énekes madár - Fotó: dr. Boda Gábor (forrás: Új Színház)

Tamási Áron: Énekes madár – Fotó: Dr. Boda Gábor (forrás: Új Színház)

A darab cselekménye egy fiatal szerelmes pár viszontagságai köré fonódik, akiknek a két házsártos vénlány nővér és udvarlóik ármánykodásaival és zsarnokoskodásával kell megküzdeniük. A színhely egy székely szobabelső, körülötte udvar, a háttérben a táj stilizált perspektívájával. Mindez mintha időtlenséget is sugallna. Két öregedő nő kérőivel évődik, miközben irigyen figyelik a fiatalok szövődő szerelmét. Az acsarkodó féltékenységből hamarosan gonosz cselszövés szökken szárba, és máris bonyolódnak a mese bűvös szálai a költészetet és a népi komédiát ötvözve, jelképesen bemutatva a székelység emberi erényeit, kifejezésre juttatva az „egészséges ember” természetes, józan ösztönét. Illés Endre szavai szerint ez „Nem a megszokott, ismerős, régi színház. Az a mélyebbről feltörő, ősi színjátszás ez, mely nem ügyesen bonyolított mesével, tetszetős, hatásos felvonásvégekkel, vagy éppen a nemzeti mélabú nagy tablóival fejezi ki magát – másként színház ez.” Egyes elemei a modern abszurd és szimbolizmus előfutáraiként is felfoghatók, mint például a falmozdítás jelenete, mintegy az élet megkövesedett kereteinek feszegetése, a varjak emlegetése, a diófa felfelé nyúlása a fiúval együtt, a kútba dobott, majd feltámadt Móka felépülése, s a végén a szerelmesek meghökkentő eltűnése az ágy közepével együtt pedig már a csodák szféráját idézi.

Magyar Attila szakavatott rendezése maivá, aktuálissá, élvezetessé teszi Tamási Áron 1933-ban született játékát. A groteszk, időnként állóképbe merevített jeleneteket, csattanókat, mulatságos mozzanatokat olykor meglepő zenei és zajeffektusok kísérik vagy emelik ki, máskor pedig a székely népzene hol mulatós, pattogós, hol fájdalmasan bánatos dallamai oldják a feszültséget. A kiváló színészek briliáns bravúrral, a legnagyobb hitelességgel és természetességgel mozognak a székely nyelv és dialektus, a falusi észjárás és a paraszti gesztusok világában. Felejthetetlen Esztergályos Cecília, a gyermekét féltő, özvegy édesanya lírai szerepében minden mozdulata, hanglejtése őszinte és kifejező. Pikali Gerda úgy belebújt a gonoszságot megtestesítő rút vénlány vad és szánalmas figurájába, hogy alakítása egyediségével meghökkentő, nevetséges és bámulatos egyszerre. Varga Ádám fiatal tehetség, aki már bizonyított az Ábelben, most Móka figurájába lehelt erőteljes életet, ami által a népmesék legkisebb, de eszes és furfangos hősének erkölcsi tisztaságával, nyíltszívűségével és józan észjárásával sikerül a megpróbáltatáson keresztüljutva legyőzni a vérszomjas cselszövést. Koncz Andrea a sugárzó szépség, odaadó jóság és szeretet igazi megtestesítője, üdeségével, kedves, egyszerű, mesterkéletlen játékával megkapó. Timkó Eszter, a másik vénlány, az udvarlók és a dobos ember karakterformálása is kitűnőre vizsgázott. A kiváló díszlet, amely Fógel Adriennt dicséri, a különleges szín- és fényhatásokkal még fokozták a hangulati elemek összjátékát.

Tamási Áron: Énekes madár - Fotó: Dr. Boda Gábor (forrás: Új Színház)

Tamási Áron: Énekes madár – Fotó: Dr. Boda Gábor (forrás: Új Színház)

Tamási Áron: Énekes madár - Fotó: dr. Boda Gábor (forrás: Új Színház)

Tamási Áron: Énekes madár – Fotó: Dr. Boda Gábor (forrás: Új Színház)

Az Új Színház legújabb bemutatója ismét megerősítette, hogy Tamási Áron a színpadon is tud a ma emberéhez szólni: friss, szórakoztató, tanulságos és egekbe emelő. A bemutatót megtisztelte jelenlétével az író szülőfalujából, Farkaslakáról érkezett Tamási Áron Egyesület delegációja is.

Varga Bótos Anna

További előadások novemberben: 2. vasárnap, 15:00, 15. szombat, 19:00