A Múmiavilág a túlvilágról is üzen – A Magyar Természettudományi Múzeum meghökkentő tárlata

Amikor új szerepet, s ezzel más jelentőséget, tartalmat és értéket kapnak a múzeumok mélyén korábban csendben meglapuló és porosodó műtárgyak, hirtelen megmozdulnak, felélednek és tömegeket képesek megmozgatni. Ilyen „forradalmi” változás ment végbe a múmiakutatásban is, amely e testemlékeket más megvilágításba helyezve innovatív módon próbálja megközelíteni, s ezt óriási siker koronázza.

Múmiavilág kiállításmegnyitó - Magyar Természettudományi Múzeum, 2014. szeptember 30. - Fotó: Völgyes Valéria

Múmiavilág kiállításmegnyitó – Magyar Természettudományi Múzeum, 2014. szeptember 30. – Fotó: Völgyes Valéria

Az élet és a halál közötti mezsgye mindig foglalkoztatta az embert – mondta megnyitó beszédében dr. Kaleta Gábor, az Igazságügyi Minisztérium sajtófőnöke a szeptember 30-i ünnepélyes megnyitón. A tudomány segítségével nemcsak arról szerezhetünk tudomást, miként haltak meg emberek, hanem arról is, hogyan éltek. Nemcsak külsejüket ismerhetjük meg, hanem az orvostudomány számára is komoly lehetőséget nyitott meg felfedezésük. A halállal az élet megváltozik ugyan, de meg nem szűnik. A múmiák letűnt korok üzeneteit hordozzák, s ezt meghallva jobbá tehetjük mai életünket, környezetünket.

Múmiavilág kiállításmegnyitó - Magyar Természettudományi Múzeum, 2014. szeptember 30. - Fotó: Völgyes Valéria

Múmiavilág kiállításmegnyitó – Magyar Természettudományi Múzeum, 2014. szeptember 30. – Fotó: Völgyes Valéria

Ez a tárlat a múzeum idei legjelentősebb kiállítása – hangsúlyozta dr. Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója. A 2007-ben egyszeri időszaki kiállításnak indult tárlat a rendkívüli érdeklődésnek köszönhetően mára már világkörüli útját járó nemzetközi vándorkiállítássá terebélyesedett. Nemcsak Egyiptomból származó anyagot, hanem öt világrész testemlékeit mutatja be (28 emberi és 10 állati múmiát) a tudomány mai eszköztárával. Az embernek a halálon túli élethez való viszonya kerül felszínre, ahogy a különböző kultúrák ennek kifejezésére törekedtek.

magyar-kezmuves-remek-kiallitasmegnyito-a-magyar-mezogazdasagi-muzeumban-2013-07-12-en-foto-kaunitz-miklos

A múmiák az emberiség örökségének egyedi és nagy fontosságú elemei. Bár némák és mozdulatlanok, a tudományos vizsgálatok révén szóra bírhatók. Kideríthetők biológiai jellemzőik, életkörülményeik, mit ettek, milyen volt a viseletük, milyen betegségekben szenvedtek, milyen kórokozók támadták meg őket. Sőt a mai tudomány már arra is képes, hogy a múmiákból származó kórokozók evolúcióját, változásait nyomon követve a ma embere számára hasznos tudományos eredményekre jusson. Mintha mindez a múmiák ajándéka lenne a mának.

Múmiavilág kiállításmegnyitó - Magyar Természettudományi Múzeum, 2014. szeptember 30. - Fotó: Völgyes Valéria

Múmiavilág kiállításmegnyitó – Magyar Természettudományi Múzeum, 2014. szeptember 30. – Fotó: Völgyes Valéria

Dr. Wilfried Rosendahl, a mannheimi Reiss-Engelhorn Múzeum igazgatója szerint egy ilyen kiállítás csak komoly nemzetközi összefogással valósulhat meg. Jelen esetben 20 intézmény működött együtt. 2004-ben „fedezték fel újra” a múzeumuk tulajdonában álló múmiakollekciót, majd megfogalmazódott bennük egy kiállítás gondolata. A múmiák bemutatásában az egyetemességre koncentrálnak. 2006-ban jutott tudomására, hogy Magyarországon is van egy jelentős kollekció (amelyre a váci domonkos rendi Fehérek templomának felújításakor, 1994-ben bukkantak rá, amikor a templomtorony alatti falazott boltozatos kriptában 265 természetesen mumifikálódott, halotti ruhával, ékszerekkel, díszekkel és kegytárgyakkal övezett holttestet fedeztek fel). A váci múmiák fontossága, kulturális szerepe felbecsülhetetlen. Hamarosan sor került az együttműködésre is, múmiák kölcsönzésére, végül 2007-ben megszületett a „Múmiák, az öröklétről szőtt álom” című kiállítás. Azóta csaknem 2 millióan látták világszerte.

Múmiavilág kiállításmegnyitó - Magyar Természettudományi Múzeum, 2014. szeptember 30. - Fotó: Völgyes Valéria

Múmiavilág kiállításmegnyitó – Magyar Természettudományi Múzeum, 2014. szeptember 30. – Fotó: Völgyes Valéria

A bemutató három legkülönlegesebb darabja a chinchorrói gyerekmúmia, a perui múmiabatyu, valamint Sándor Terézia, „a szív nélküli apáca” teste. A világ első múmiái nem egyiptomiak, hanem Peru és Chile part menti területén több ezer évvel ezelőtt élt halásznépek, a chinchorrók tárgyi emlékei között kerültek felszínre (magzatok, csecsemők, anyák, gyermekek múmiái). A chinchorro újszülött kisgyermek múmiáját Chilében, az Atacama-sivatagban találták, és az időszámításunk előtti 5000–1700-as évek közötti időszakból származik. Ritkaságnak számít a perui Altiplano nyugati lejtőjének 1500 évvel ezelőtt használt temetőjéből előkerült lelet, a Wari (huari) múmiabatyu, amely hímzett szövetbatyuba csomagolt csecsemőmúmia, valamint az Andok partvidékéről való anya két gyermekkel, és a Nasca férfi múmiája tollas fejdísszel. Fő látványosság a Buddhista ereklye múmia is, amely egy 1100 körül élt 30- 40 éves buddhista szerzetes önmumifikálással létrejött kiszáradt teste, amelyet agyaggal fedtek be, majd lakréteggel vontak be és bearanyoztak (Kínán kívül első alkalommal látható). A buddhisták szerint az ”elpusztíthatatlan testek” azon túl, hogy titokzatos erejükkel meggátolták a hadurakat a monostor kincseinek elrablásában, vonzották a zarándokokat is. Vallási körmenetekben hordozták, hogy elűzze a gonoszt és megáldja az embereket. Egyedülálló még a Lápi páros (Weerdingni páros), amely két férfinak lápi körülmények között mumifikálódott holtteste. Az ausztráliai, óceániai, új-zélandi szokásokról érdekes filmvetítés tanúskodik (ugyanis törvény tiltja a múmiák közszemlére tételét kegyeleti okokból). Itt füstöléssel mumifikáltak, s a múmiákat barlangokban őrizték.

Múmiavilág kiállításmegnyitó - Magyar Természettudományi Múzeum, 2014. szeptember 30. - Fotó: Völgyes Valéria

Múmiavilág kiállításmegnyitó – Magyar Természettudományi Múzeum, 2014. szeptember 30. – Fotó: Völgyes Valéria

A tárlat látogatói maguk is részt vehetnek a múmiakutatásban antropológusok segítségével, akik a helyszínen felállított antropológiai laboratóriumban valós kutatásokon keresztül mutatják be milyen módszereket, eszközöket használ, milyen méréseket végez a jelenkori tudomány, s az eredményeket folyamatosan közlik egy interaktív táblán, valamint a kiállítás Facebook-oldalán.

Akinek mindez felkeltette az érdeklődését, induljon el bátran egy rendhagyó kirándulásra a Magyar Természettudományi Múzeumba a múmiák rejtélyes világát felfedezni. Különös élményben lesz részük. A tárlat 2014. október 1-jétől tekinthető meg.

Varga Bótos Anna
Fotó: Völgyes Valéria

Múmiavilág – 2014. október 1-től 2015. május 17-ig
Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest VIII. kerület, Ludovika tér 2-6.