Február 6-án mutatta be először a Budapest Bábszínház a Trisztán és Izolda című darabot, amelyet elsősorban kamaszoknak szánnak. A XIII. századi verses regény drámaváltozatát a regény fordítója, Márton László írta át a színház felkérésére.
A történet két főszereplője Izolda (Marke király felesége) és Trisztán (Marke unokaöccse) akik a külső körülmények, a szigorú társadalmi szabályok és intő jelek ellenére is szerelemre lobbannak egymás iránt. Aztán nem is tudnak szabadulni tőle.
„Ebből baj lesz.” – mondja többször Izolda szolgálója, aki mégis minden cselszövésben segít, hiszen hűséges alattvalója asszonyának. A király őrlődik szörnyű visszatérő gyanújában, miszerint felesége másba szerelmes. Nem tűrheti (ki tűrné?) a helyzetet. Méltóságán csorba esett, féltékenysége időnként határtalan, de a történet végén belátása is az lesz.
A színdarab alapját biztosító több száz éves verses regény kérdései ma is aktuálisak. Mi lehet egy így szövődő – de igaz – szerelem végkifejlete? Megakadályozhatja-e az elköteleződés, a mindenkori társadalmi morál, erkölcs, vallási nézet a beteljesülést? Elválaszthat-e két lelket a tiltás, a távolság vagy bármi más? A halálos bűnök közül lehet, hogy a szerelem az egyetlen amit meg lehet bocsátani?
A darab választ keres arra is, hogyan tudjuk elviselni a szerelemért cserébe a kudarcokat. Mekkora „árat” érdemes fizetni a beteljesülésért. Azt, hogy létezik-e örök szerelem vagy ők is „csak” azért szerethetik egymást életre-halálra, mert tilos, döntse el mindenki maga.
A kétfelvonásos darab hatásos zenei aláfestésekkel, fényjátékkal, gyors váltásokkal fokozza a bábszínészek rendkívüli teljesítményét. A bábok élnek, szinte gesztikulálnak. A szavak mellett átveszik mozgatóik érzelmeit, hitét, szívdobbanását egyaránt. A testiséget sem tabuként kezelő előadásnak azonban mégis legfőbb üzenete talán ez a szerelemről: „Én lélekben leszek veled egy.”
Tóth Judit Nikoletta
További előadások májusban: 15. csütörtök, 18:00, 17. szombat, 18:00
Trisztán és Izolda
Budapest Bábszínház
Író: Márton László (Gottfried von Strassburg műve alapján)
Dramaturg: Gimesi Dóra
Látvány: Hoffer Károly, Nemes Takách Kata
Zene: Pirisi László
Asszisztens: Rigó Anna
Rendező: Csizmadia Tibor
Trisztán: Teszárek Csaba, Bánky Eszter
Izolda, Fehérkezű Izolda: Kovács Judit, Rusz Judit
Marke: Ács Norbert, Juhász Ibolya
Brangaene: Ellinger Edina, Kovács Katalin
Morold, ír lovag, Marjodo, cornwalli nemes, Sárkány, Úristen, Urgan, óriás: Pethő Gergő
Királyné, Izolda anyja: Radics Rita
Gurmun, ír király, Káplán, Jovelin, Arundel hercege: Hannus Zoltán
Tárnokmester, Püspök: Kemény István
Guvernal, Trisztán tanítómestere: Kemény István
Melo, törpe, Matróz: Szolár Tibor
Továbbá: őrök, fogdmegek, cimborák, polgárok, cornwalliak, írek