Josef Bernhardt Madarakra várva IX. – Kint és bent című installációjáról
A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum előtti téren 2014. március 27-én bemutatott új madárház nem szokványos objektum: jócskán túlméretezett, hiszen emberek számára készült.
Josef Bernhardt osztrák képzőművész mobil térinstallációja először meghökkent, felhívja önmagára a figyelmet, majd a kíváncsiságtól vezérelt nézelődőt szokatlan szituációba helyezve egy új látásmód megismerését, a falak közé zárt madár perspektíváját kínálja fel. Az installáció önmagán túlmutatva, a környezeti tényezőkkel kölcsönhatásban új kontextusok működését indítja be. Az alkotás a megszokott kiállítói térből való kilépéssel egy más típusú befogadói élményt nyújt. Kérdéseket tesz fel szokatlan térbeli helyzetével és fizikai adottságaival kapcsolatban, mindezt eszközként felhasználva legfőbb funkciójának felfedésére.
Josef Bernhardt nem először foglalkozik már a környezettel, az ember mellett gyakran háttérbe szoruló állatvilág problémáival. Jelen munkájának segítségével egy másik identitásba való részleges belépést tesz lehetővé, különösen az egyik legfőbb tulajdonságától – a repülés szabadságától – megfosztott madarak szemszögét megismertetve, részben átélhetővé téve ezt a bentről kifelé tekintő, együttérzésre sarkalló pozíciót.
Ahogyan az alkotás bemutatóján Sugár János képzőművész is megjegyezte: „amit fontosnak tartunk, azt valahogy igyekszünk megőrizni”, ezzel egyúttal be is zárni. Így az olyan, ember számára fontos állatokat is, amelyek végül az asztalon végzik. Paradox módon éppen az az állat kap kalitkát, ketrecet, házat, börtönt, amelyik valamilyen célból kifolyólag kedvesnek számít az ember szemében. Az érdeklődők 2014. június 29-ig maguk is megbizonyosodhatnak arról, hogy mire való egy óriási madárház, hogy milyen madárnak lenni.
Helyszín: 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.