Ismét Téli esték Brahms-szal sorozat a Nemzeti Filharmonikusok előadásában, Kocsis Zoltán dirigálásával

Az Akadémiai ünnepi nyitány és a TRAGIKUS NYITÁNY testvér-kompozíciók, egymás ellentétpárjai. Amint a komponista egy 1880. szeptemberi levelében írta: „Egy nagyon vidám akadémiai ünnepi nyitányt ígértem január 6-ra Boroszlóba, benne van a Gaudeamus és minden más. Ebből az alkalomból nem tudtam megtagadni melankolikus kedélyemtől azt az elégtételt, hogy egy szomorújáték-nyitányt is írjak… az egyik sír, a másik nevet”. A melankolikus, búskomor hangszínekben tobzódó Tragikus nyitány bő húsz évvel később keletkezett, az életvidám és szellemes Akadémiai ünnepi nyitány párdarabjaként.

Kocsis Zoltán - Fotó: NF_Kenéz László

Kocsis Zoltán – Fotó: NF_Kenéz László

A D-MOLL ZONGORAVERSENY élete is szimfóniaként indult: az első vázlatokat Brahms akkor vetette papírra, mikor tudomást szerzett barátja és mentora, Robert Schumann öngyilkossági kísérletéről. A komponálás során később a zongoraszonáta forma is felmerült, de végül versenyműként öltött végleges formát a kompozíció.Brahms maga mutatta be Hannoverben, 1858-ban, huszonöt évesen, de a fiatal titán kompozícióját a közönség kifütyülte, a kritika pedig elviselhetetlennek titulálta. Mára elfoglalta méltó helyét a többi Brahms-remekmű mellett, de kétségtelen, hogy a két zongoraverseny közül ez a kevésbé gyakran játszott. A zongoraversenyt FÜLEI BALÁZS tolmácsolásában hallhatja a közönség, akit 2010-ben Junior Príma Djjal tüntettek ki, 2011-ben Artisjus Díjban, 2013-ban pedig a Solti Foundation díjában részesült. „Nagyszerű volt Fülei Balázs előadását hallgatni. A magyar művészgeneráció egyik legígéretesebb zongoristájának tartom”, mondja az ifjú tehetségről Kocsis Zoltán.

Miután leküzdötte a szimfónia műfajjal szembeni gátlásait, és kilépve Beethoven árnyékából megírta a monumentális Első SZIMFÓNIÁT, Brahms rögtön nekikezdett a MÁSODIKNAK. Ezt már nem tizennégy évig komponálta, hanem egyetlen év leforgása alatt, bécsi letelepedése után, és a Bécsi Filharmonikus Zenekar mutatta be a győri születésű Richter János vezényletével. A zeneszerző egyik barátja azt írta, hogy ez a mű „tele van kék éggel, csobogó patakkal, napfénnyel és hűs árnyakkal”, de a bukolikus szakaszokra utalva mások kifejezetten a bécsi erdő hangját vélték benne felfedezni, bécsi szimfóniának nevezve a művet.  „Az új szimfónia olyannyira melankolikus, hogy nem fogja tudni elviselni. A partitúrának gyászkerettel kell megjelennie” – írta Brahms kiadójának, ámde a premieren kiderült, hogy a zeneszerző csupán tréfált.

2013. DECEMBER 18., 19:30
Művészetek Palotája – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, Budapest

Téli esték Brahms-szal
BRAHMS: Tragikus nyitány, op. 81
BRAHMS: d-moll zongoraverseny, op. 15
BRAHMS: II. szimfónia D-dúr, op. 73

Vezényel: Kocsis Zoltán
Közreműködik: FÜLEI BALÁZS (zongora), NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR

KÖVETKEZŐ HANGVERSENY:
2013. DECEMBER 23., 18:00
Művészetek Palotája – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, Budapest

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő – színjáték bábokkal

Vezényel: Kocsis Zoltán
Közreműködik: A BUDAPEST BÁBSZÍNHÁZ MŰVÉSZEI, GYERMEKKÓRUS (KARIGAZGATÓ: THÉSZ GABRIELLA)

A NEMZETI FILHARMONIKUSOK ÉS A MŰVÉSZETEK PALOTÁJA KÖZÖS PRODUKCIÓJA

TOVÁBBI ELŐADÁSOK: 2013. DECEMBER 27. (PÉNTEK) 11.00 ÓRA ÉS 18.00 ÓRA. A DECEMBER 27-I ELŐADÁSOKRA JEGYEK A MŰVÉSZETEK PALOTÁJÁTÓL LEHET IGÉNYELNI.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar a Művészetek Palotájával együttműködésben, évek óta adja elő A diótörőt, más-más művészeti csoportokkal, társulatokkal együttműködve. A feladat nem könnyű, hiszen hiába sorakoztat fel szebbnél szebb tételeket, sokszor éri az a kritika Csajkovszkij balettjét, hogy cselekménye unalmas, a történet hosszadalmas: Marika, Drosselmeyer, Egérkirály, Stahlbaum tanácsos és Cukorország lakói ma már aligha hozzák lázba a számítógép mellett felnövő fiatal generációt. A mostani előadás azonban bővelkedik akciókban, fordulatos és látványos. Kicsiknek, nagyobbaknak és szüleiknek egyaránt élvezetes kikapcsolódást nyújt a karácsony előtti készülődésben.

Szövegkönyvét E. T. A. Hoffmann meséje nyomán írta: Szilágyi Dezső
Díszlettervező: Koós Iván
Rendezőasszisztens: Dallos Ibolya
Báb- és maszktervező: Bródy Vera
Zenei munkatárs: Miklósi Gabriella
Szőnyi Kató rendezését felhasználva színpadra állította: Meczner János

SZEREPOSZTÁS:
Stahlbaum tanácsos: Csajághy Béla/Teszárek Csaba
Stahlbaumné: Blasek Gyöngyi
Marika: Mórocz Adrienn/Sz. Nagy Mária
Frici: Ellinger Edina
Nagymama: Papp Orsolya
Drosselmeyer nagybácsi: Kemény István
Unokaöcs, Diótörő herceg: Tatai Zsolt
Egérkirály: Ács Norbert
Árny- és tárgyjátékok: Radics Rita
továbbá: Bánky Eszter, Bercsényi Péter, Juhász Ibolya

Forrás: Nemzeti Filharmonikusok