Pénteken ünnepli a világ Benjamin Britten, a 20. század legnagyobb brit zeneszerzője születésének századik évfordulóját: Malmőtől Mexikóvároson át Rómáig 158 különböző operaprodukció látható 655 előadáson. Budapesten a Művészetek Palotájában (Müpa) csütörtökön egyik híres alkotása, a Háborús requiem szólal meg a Nemzeti Filharmonikusok előadásában.
A hazai koncerttermekben ritkán hallható gyászmise az angliai Coventry második világháborúban lebombázott gótikus katedrálisának újraszentelésére íródott – szerepel a Nemzeti Filharmonikusok MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint írták, Britten két világháborút átélt, ezért is utasította el egy harmadiknak még az esélyét is.
Howard Williams, a Müpa-koncertet vezénylő brit karmester úgy véli, hogy a hallgatóknak nem szükséges különösebben felkészülni a koncertre, és előre meghallgatni a Háborús requiemet. Sokkal fontosabbnak tartja megérteni, hogy, amit hallunk, az egy ízig-vérig pacifista művész szerzeménye. „Ha összehasonlítjuk Verdi Requiemjével Britten művét, a brit alkotó – ellentétben Verdivel – nem kínál semmilyen vigaszt. Ez a mű elmélkedésre ösztönöz”.
A darab érdekessége, hogy a latin gyászmise hagyományos tételeit Wilfred Owen költeményei tagolják. A zeneszerző az első világháborúban elesett angol katonaköltő kilenc versét toldotta be a textusba. A miseszöveget mindig a szoprán szólista és a vegyes kar énekli szimfonikus zenekari alátámasztással, Owen költeményeit pedig a tenor és a bariton, 12 tagú kamarazenekar kíséretével. Időnként a kis orgonával kísért fiúkórus kapcsolódik az előadásba.
Az ősbemutatón, 1962-ben két karmester volt. Britten, a zeneszerző irányította a kamarazenekart, és egy másik dirigálta a teljes apparátust. Manapság mindez egy karmester irányítása alatt történik. Howard Williams pályafutása alatt mindkét verzióban dirigálta már ezt a nagyszabású, mintegy másfél órás művet. Az esten a Nemzeti Filharmonikusok mellett fellép Szabóki Tünde, Timothy Bentch, Stephan Loges, a Nemzeti Énekkar, valamint a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara.
Az évforduló estéjén, pénteken Britten Lukrécia elrablása című operáját koncertszerűen adják elő a Magyar Állami Operaházban. Az eredetileg a Glyndebourne-i Fesztivál számára 1947-ben komponált darabot az ősbemutató után a zeneszerző és Peter Pears énekes által létrehozott English Touring Opera játszotta. Az 1960-as években Britten kissé átdolgozta a darabot, de változatlanul kamarazenekari kíséretet rendelt hozzá. Hámori Máté vezényli a budapesti produkciót, amelyben a címszerepet Simon Krisztina alakítja. Az antik dráma szerkezeti mintájára kórus kommentálja a cselekményt, de csak egy férfi és nő személyesíti meg a kart: Csiki Gábor és Wierdl Eszter.
A Rózsavölgyi Szalonban is megemlékeznek a brit zeneszerző születésének 100. évfordulójáról. A játék Thomas Mann Halál Velencében című novellájából és az írás alapján készült, azonos című utolsó Britten-operából merít. Falusi Mariann, Kőszegi Ákos és Porogi Ádám több szerepet is játszik az előadásban.