A közösségi oldalak suta posztjai közt egy szerelmespárról készült fekete-fehér fénykép egy szívet megérintő szerelmes történet kísérőjévé lesz. Ötperces munkahelyi szünetek frissítőjeként vagy két megálló közötti zötykölődések kalauzaként szakít ki a hétköznapok forgatagából. Nyáry Krisztián tavaly ősszel fűzte össze könyv alakba a költők és írók szerelmi életét leíró Facebook posztjait és immár egy év elteltével, ugyanazzal a hatalmas érdeklődéssel kísérve jelent meg a Corvina kiadó gondozásában a második rész is; az Így szerettek ők 2.
A kötet bemutatóját október 24-én a Rózsavölgyi Szalonban tartották. Nyáry Krisztián olyan író- és költőóriások szerelmes énjét idézte meg – Bartsch Kata és Elek Ferenc színművészek közreműködésével – mint Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc és Déry Tibor. A levelezésekből, vallomásokból és versekből összeálló történetek lényegi eleme a mindent elsöprő szerelem, amely azonban tartalmában mindig változó és megismételhetetlen életúttal ajándékozza meg az olvasóközönséget. A Szalonban felcsendülő pianínó hangja, Darvas Ferenc zongoraművész játéka nyomán, könnyed dialógusba kezdett az elmesélt történetekkel, a tragikus pontokon hol zord, míg a megmosolyogtató és a fanyar humorral elmesélt történetekre, éles hanggal felelt.
A kötetbemutató második részében Bombera Krisztina beszélgetett Nyáry Krisztiánnal. Az érdeklődés középpontjába – a publikálás pillanatában már a Facebookon is viták kereszttüzébe került történet – Kölcsey Ferenc férfiak iránt érzett szerelmének közlése került. Való igaz, hogy a fenn maradt levelek, amelyeket Kölcsey Szemere Pálhoz intézett, felfokozott érzelmi töltetűek és megkérdőjelezik a hagyományos módon elképzelt férfi-férfi közötti barátság keretét, azonban egyértelműen nem jelenthető ki, hogy Kölcsey a férfiakhoz vonzódott volna. Minden bizonnyal a Himnusz szerzőjét körüllengő mítosz és az eltelt kétszáz év is mindinkább elhomályosítja a XIX. században használt szerelem szó jelentését. Nyáry Krisztián kiemelte azt is, hogy éppen azért választotta a szerelmes történetek szelektálási pontjának a felvilágosodást, mert korábbi korszakokban élő emberek egymás közötti kapcsolatait, a kulturális viszonyokat már nem lehet pontosan felfejteni. Az akkor élt emberek gondolkodásának megértése, tetteik motivációjának megfejtése ma már nehézséget okoz.
gallery-weekend-budapest-inda-galeria-fotok-kokavecz-boglarka
A gazdagon illusztrált kötetet szerkesztői nem tanítási segédanyagnak szánták, hanem olyan könyvnek, amely segít közelebb hozni a közönség számára a magyar irodalom fekete-fehér alakjait. A költők, írók szerelmi történetén keresztül nemcsak a szerelmet ismerhetjük meg, hanem a korra jellemző társadalmi viszonyokat is. A levéltári kutatásokból összeálló történetek különlegességei, hogy nem egy elszigetelt világot mutatnak be, hanem egy mindent körülszövő társasági életet is. Az egyik történetben főszereplővé válik Kosztolányi Dezső, egy másikban pedig epizódszereplővé lesz; Karinthy Frigyes szerelmi történetében Kosztolányi Didi mellékszereplő, hiszen ő az, aki bemutatja Fricinek korábbi kedvesét, Judik Etelt. A nő később Frigyessel lép frigyre. Majd Kosztolányi Dezső elveszi feleségül azt a Harmos Ilonát, akinek Frici volt az első komoly udvarlója. Hasonlóan fordul a kocka Szabó Lőrinc magánéletét tekintve. Szabó előző menyasszonyának és legjobb barátjának esküvőjén – Tanner Ilona és Babits Mihály házasságkötésén – ismeri meg Klárát, a feleségét. Az irodalmi élet keszekuszaságában létrejövő egymásra találások apró morzsákként jelennek meg a történetekben, megéri ezekre időt szentelni. A kötetben a ritkán látott fényképfelvételek társaságában figyelemfelkeltőek a levelezésekből és a versekből közölt szemelvények, melyek arra csábítanak, hogy utána olvassunk a vers keletkezéstörténetének vagy megismerkedjünk a teljes alkotással. Lehet naivitás azt gondolni, hogy ez valóban így van, így lesz, de ha nem lenne ez a könyv, akkor nem is gondolkodhatnánk azon, hogy képesek-e a szerelmi történetek a szépirodalom felé fordítani a figyelmet.
A kötet a szerelem sokféleségét emeli rivaldafénybe, azt a lelki és fizikai tünet együttest, amely két embert összekapcsol, boldoggá is tesz, ugyanakkor gyötör és fájdalmat is okoz, de reménnyel is kecsegtet. A negyven történet a szerelem negyven arcát festi meg olyan könnyed és olvasmányos stílusban, hogy százhatvan oldalon keresztül elmesélt rövidre szőtt boldogságkeresések peregnek le észrevétlen gyorsasággal. Van, hogy a szerelem állhatatos. Van, aki élete végéig kitart író férje mellett. Polcz Alain áldozatot hozott, mert szeretett. A szerelem mindig odaadó. Nyáry Krisztin Móricz Zsigmond időskori nagy szerelméről, Csibéről, Litkei Erzsébet torz legendájáról hullatja le a fátylat. A valóságban Csibe teljes odaadással szerette Apukának nevezett szerelmét, halála után hagyatékát gondozta mindazzal a tudással, amit Móricz Zsigmondtól kapott. A szerelem groteszk, akár az élet. A könyvből kiderül, hogy Örkény István dühtől tajtékozva akarta meggyilkolni feleségét és annak szeretőjét, de a pisztolytáskája helyett egy doboz mackósajtot rántott elő. Amikor a szerelem a Múzsa, akkor a költők-írók szerelmi életét olvasgatni többet jelent egy bulvár sztorinál; nem minden esetben ildomos egyeztetni a versben fellelhető alakot a valós személlyel, de vannak életrajzi utalások, amelyek egyértelműen jelölik, hogy a vers kihez, kinek íródott. József Attila Flórával töltött tizenegy hónapos boldogságának előszelét idézve: „Látod, mennyire félve szeretlek, Kozmutza Flóra! / E csevegő szép olvadozásban a gyászt a szívemről, / Mint sebről a kötést, te leoldtad – újra bizsergek.”
A kötet negyven különféle szerelem történetét, sorsok és tragédiák kereszteződését mutatja be; rendkívüli emberek kapcsolatát, furcsa választásait összegzi olvasmányos formában.
Nyáry Krisztián, Így szerettek ők 2. Corvina, Bp, 2013.
Fotó: Kaunitz Miklós
Kovacsik Ágnes írása