Pártay Lilla a cselekményes balettek színrevitelének hazai nagymestere. Legújabb hatalmas vállalkozása Munkácsy Mihály életútjának bemutatása a klasszikus balett eszközeivel.
A szegény asztalosinas küzdelmei és felemelkedése a világhírig; a színpadon megelevenedik a festő párizsi szalonja, műterme, amelyben monumentális festményeit alkotta: a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota, az Ecce Homo és a Honfoglalás „megszületésének” helyszíne. Munkácsy alakja a XIX. századi környezetet idézi meg a kor polgáraival, előkelőségeivel, a festő társaságával és szerelmeivel, láthatjuk örök múzsáját, Svent, és feleségét, Cecilt. Megjelennek a kor befolyásos impresszáriói, Schledermayer és Goupil, akik Munkácsy képeinek nagy részét Amerikába vitték eladni, a művész barátai és kortársai: Paál László, Benczúr, Székely Bertalan, Zichy Mihály. A festőt elkísérhetjük utazásaira, vele tartunk Budapesttől Bécsen át Düsseldorfba, Párizsba és New Yorkba, s élete végén az elmegyógyintézetbe.
Solymosi Tamás balettigazgató a bemutató előtt kiemelte: „Az évad repertoárjának összeállításakor – ahogyan az elmúlt években – idén is arra törekedtem, hogy minél több új előadással álljunk a közönség elé, s ezek között, ha lehet, olyan ősbemutató is szerepeljen, amely kifejezetten a Magyar Nemzeti Balett együttesének készül. Ilyen lesz most az Aranyecset. Pártay Lilla régi álma válik ezzel valóra, hiszen a darab 2009 óta vár a megvalósításra.”
Pártay Lilla ötvenkét éves operaházi tagságának első szakaszát vezető magántáncosnőként az előadó-művészetnek szentelte, második felét 1991-től az alkotóművészet, a koreografálás szolgálatába állította. A Kossuth-díjjal is kitüntetett művész cselekményes nagybalettjeinek – mint az Elfújta a szél és az Anna Karenina – sorába illeszkedik Munkácsy Mihály életéről készülő alkotása.
Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója hangsúlyozza: „A Magyar Állami Operaház hatalmas felelőssége nemcsak az, hogy az ország egyetlen klasszikus balettegyüttese, a Magyar Nemzeti Balett révén a műfaji kultúra egyetlen hordozója. Nemcsak az függ tőlünk, milyen lesz a hazai balettélet, kik, mikor, mit és hogyan, milyen nívón táncolnak el, hanem az is, hogy értelemszerűen egyetlen megrendelőként a magyar alkotói képzelet, a koreográfusi lét számára tudunk-e kínálni utakat, lehetőségeket. A legnagyobb öröm, amikor tudunk. S hogy Pártay Lilla egy nagy magyar festőművész életében találta meg új balettjének témáját, az valamennyiünk számára különösen fontossá teszi a mű ősbemutatóját. Nagyon szorítunk azért, igyekeztünk minden tőlünk telhetőt meg is tenni érte, hogy klasszikus értékű előadás jöjjön létre: az Aranyecset biztos kézzel megalkotott, időtálló értéknek ígérkezik.”
„Magyar ember vagyok, és úgy éreztem, hogy kötelességem magyar vonatkozású balettet is színpadra állítani. Ugyanakkor ez nem tévesztendő össze a manapság negatív jelentést is hordozó „magyarkodás” fogalmával.” – vallja Pártay Lilla . A Nemzeti Galériában látta először a három hatalmas Munkácsy-festményt együtt. „Lenyűgözött és elbűvölt, ezzel együtt monumentalitása kicsit riasztóan is hatott rám. Végül a darabot nem is a festményekből kezdtem el kidolgozni, hanem Dallos Sándor életrajzi regényéből kiindulva, amelyből részletesen kiderül, hogy Munkácsynak hihetetlen izgalmas élete volt. Úgy éreztem, hogy dramaturgiailag ennél jobb témát nem találhatok, mint ezt tánccá formálni.”
Balatoni Monika, dramaturg: „Egy kifejezetten markáns, érzelmekkel és indulatokkal teli, a munka terén roppant teherbírású művészt ábrázoltunk, akinek az élete egyformán volt tele kudarcokkal és felemelkedésekkel is – a librettó elsősorban vívódásait mutatja be. Munkácsy rengeteget utazott, így a színpadon sok helyszínt, korszakot és szereplőt kellett megjeleníteni a központi szereplő mellett. Végeredményképp a festmények, a zene és a tánc együtt nyújtanak egyedülálló élményt.”
A koreográfus az alkotófolyamatról elmondta: sokat beszélgetett Pákh Imre Munkácsy-gyűjtővel, megnézte a hagyatékot, majd levéltári anyagokat tekintett át. Ezzel párhuzamosan zeneszerzői kutatást is végzett a Zenei Gyűjteményben, hogy a kornak megfelelő zenéket válogathassa össze. „Mindennek az alapja. Így választottam ki végül Liszt Ferencet, Wagnert és Berliozt. Az első felvonás, amikor a cselekmény szerint a sikere teljében lévő festő szalonjába Párizs előkelőségeit hívja meg, szinte kiáltott Berlioz zenéje után, ehhez pedig klasszikus balettanyagot állítottam össze. A cselekményidő előrehaladásával egyre több modern elemet szőttem a koreográfiába, izgalmas játék volt a kettőt egymásba dolgozni. Az öregkori Liszt zenéjét, ami rendkívül meditatív és elgondolkodtató, a harmadik felvonásban használtam fel. A zenei szerkesztés Medveczky Ádám munkáját dicséri, aki az általam kiválasztott zenéket úgy illesztette össze, hogy a különbözőségeket senki nem fogja észrevenni.”
A darabot november 10-éig összesen nyolc alkalommal, két szereposztásban láthatja a Magyar Nemzeti Balett közönsége. A címszerepet Oláh Zoltán első magántáncos mellett Kekalo Jurij táncolja. A huszonhét éves ukrán művész amellett, hogy a Harkovi Nemzeti Operaházban vendégként táncolt szólószerepeket, a Kijevi Nemzeti Balett, majd a szentpétervári Eifmann Balett társulatának tagja volt. Solymosi Tamás egy évvel ezelőtt szerződtette az Operaház balett társulatához. „A címszerepre Pártay Lilla választotta Kekalót, amivel én abszolút egyetértettem, hiszen Jurij átütő egyénisége véleményem szerint is szóló feladatokra predesztinálja. A karba szerződött, és egy év alatt képes volt megmutatni, hogy mire képes technikai és művészi szinten. Az évente Stuttgartból érkező mesterek is látnak benne fantáziát.”
Munkácsy feleségét, Cecilt és szerelmét, Svent az együttes kiváló szólótáncosnői keltik életre: Kozmér Alexandra és Popova Aleszja, valamit Tanikpayeva Aliya és Felméry Lili látható a két meghatározó nőalak szerepeiben.
A produkció látványvilágát Horesnyi Balázs és Velich Rita tervezte.
Az Operaház festőműtermének művészei a tervező kérése és instrukciói szerint nem létező festményeket alkottak. Fotó alapján festettek meg egy-egy helyszínt. A 70×90 centis vásznakra készült festményeket aztán szintén lefotózták – a kilenc kép monumentális nagyítása adja a szín vetített háttereit. Emellett két monumentális, 14×12 méteres vászon is helyet kapott a díszletben, ezek kivágott ablakaiban jelennek meg a vetített, álombéli helyszínek.
A világítástervező, az amerikai Kirk Bookman számos Off-Broadway produkció és Broadway-darab színrevitelének alkotótársa, emellett számos prózai színháznak dolgozott, de szimfonikus zenekarok színpadi műsoraihoz is tervezett világítást, így a San Franciscói Szimfonikusok és a New York-i Filharmonikusok felkérésére is dolgozott. A Kansas City Balett egész sor koreográfiájának színpadra állításánál közreműködött.
Az ősbemutatóhoz kapcsolódó események:
Hangoló az alkotóval
A 26-ai premier előtt Pártay Lilla a Székely Bertalan terembe várja a bemutatóra érkező közönséget, ahol személyesen tart 45 perces előadást a darabról, az alkotás folyamatáról és gondolati hátteréről. A bevezető előadásra a belépés ingyenes, az aznapra érvényes belépőjeggyel. Kezdés -17.45-kor. Érkezés a főbejáraton. (18.30-ig tart)
Munkácsy-kiállítás a Vörös Szalonban
Pákh Imre Munkácsy-magángyűjteményének darabjaiból nyílik kiállítás a Vörös Szalonban. A festményeket – mintegy különleges lehetőségként – csak az Operaház közönsége tekintheti meg az előadások előtt.
Aranyecset ősbemutató, balett három felvonásban
Magyar Állami Operaház, 2013. október 26.
További előadások: 2013. október 27., 30., 31., 2013. november 2., 6., 9., 10.
Mindenki Operája – nyilvános főpróba: 2013. október 25.
Forrás: Magyar Állami Operaház
