Beth Hoffman: Déli álmok – Hurta Orsolya ajánlója

Könnyed szórakozást nyújthat nemtől és kortól függetlenül mindenkinek Beth Hoffman első regénye. Bár a könyv hátoldalán lévő: “akik szerették az Acélmagnóliákat, ezt a könyvet is szeretni fogják” ajánlást olvasva egy kicsit összezavarodtam. Nem igazán tudtam, hogy mire számítsak.

deli almok

A méltán nagy népszerűségnek örvendő Acélmagnóliák minden idők egyik legcsodálatosabb filmje, illetve színdarabja, amely erős nőkről, még náluk is erősebb barátságokról, összetartásról és a szeretet végtelen erejéről szól. Benne van nem csak a “jóban-rosszban”, de sajnos a “míg a halál el nem választ” is, persze kicsit más értelemben mint ahogyan azt megszoktuk.

A Déli álmok pedig kicsivel talán még ennél is többet ad az olvasónak, nem csak a csodás déli világot, a vendégszerető, kedves embereket, az igazán jó és persze rossz szomszédokat. Olyan barátokat, akikre mindig számíthatunk és akik nélkül üres lenne az életünk.

Történetünk főhőse a 12 éves Cecelia, becenevén CeeCee. Édesanyja Camille mentálisan beteg, bár 1967-et írunk, ő 1951-ben él, abban az egész későbbi életét meghatározó évben, amikor szépségkirálynővé koronázták. Báli ruhákban jár-kel és a “falu bolondjaként” gondol rá szinte mindenki. CeeCee élete másból sem áll, mint egyfajta szélmalomharcból, amit szüleivel kénytelen megvívni. Apja utazóügynöknek áll és az országot járja, néha hazanéz, de már régen máshol keresi a boldogságot. Egy nap CeeCee élete gyökeres fordulatot vesz, mikor édesanyját elüti egy teherautó és a helyszínen meghal.

Ekkor tűnik fel a színen Dudi néni, Cecelia egy nem túl távoli, de annál idősebb rokona. Magához veszi a kislányt és egy új világba röpíti, ahol végre barátokra és természetesen “ellenségekre” is talál. Szeretet és törődés veszi körül és Dudi néninek és házvezetőjének, Olettának köszönhetően izgalmas kalandokban lehet része.

A regény több olyan élethelyzetet is bemutat, amelyben a 12 éves CeeCeenek meg  kell próbálnia helyt állni. Ezeken keresztül problémás kérdések kerülnek elő, mint: az igazságtalanság elviselése, a titkok megtartása, a lojalitás. A regény mind időben, mind helyszínben tökéletes lehetőséget biztosít arra is, hogy a kor egyik legfontosabb problémája is nagy hangsúlyt kaphasson, ez pedig a faji megkülönböztetés.

Beth Hoffman-nak hála olyan karizmatikus és feledhetetlen karaktereket ismerhetünk meg, mint Lu és Rose néni, akik olyan igazi “lila-plüss-kanapés barátnők”. Egy csodás piknik keretében még arra is fény derül, hogy hogyan is került Lu néni keze Rose szájába.

Thelma Rae Goodpepper, a kedves, ámbár nagyon különös szomszéd, meséli el nekünk, hogy ki gyilkolta meg a magnóliafát, illetve azt is, hogy a Káma Szútrát néhányan valószínűleg egyfajta vulkánnak gondolják. Arról is szó esik majd, hogy pontosan mi a meztelencsigák egyetlen szórakozása. A különböző házi praktikákat illetően pedig megtudjuk, hogy mire jó a vízálló szigetelőszalag, a répalé és a tengeri só.

Violene Hobbs, nem csak Thelma hanem az egész város ősellenségeként, egyfajta fő gonoszként van jelen a regényben. Karakterét legtöbbször annyira elviselhetetlennek tartjuk, hogy mikor eléri a sors keze, illetve a “nagy fekete karma-bumeráng”, nem tudjuk örüljünk, vagy sajnálkozzunk.

Beth Hoffman művész énjét érezhetjük visszatükröződni Tallulah, azaz Dudi néni karakterében, aki a “tüzét” régi épületek megmentésében találta meg.

Írói karrierjét megelőzően Beth Hoffman elnöke és társtulajdonosa volt egy belsőépítészettel foglalkozó cégnek. Mindamellett, hogy díjnyertes belsőépítész, művészként is sikereket ért el, hiszen festményei vállalati- és magángyűjteményekben is megtalálhatók. Beth a férjével és két végtelenül okos macskájával Kentucky állam északi részén, egy történelmi negyedben él, Anna királynő korabeli stílusban épült házában.

Az írónő hobbijai közé tartozik az elhagyott és bántalmazott állatok mentése, a természet védelme és a terepmadarászat is.

Mindössze tizenkét nappal a könyv megjelenése után Beth Hoffman a New York Times bestsellerszerzője lett.

A regény az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg.

Hurta Orsolya írása