A gazdag életmű egyfajta összegzésének is tekinthető Julian Barnes Felfelé folyik, hátrafelé lejt című regénye. A többrétegű, rejtélyes hangulatú kötetet, amellyel a brit szerző 2011-ben elnyerte a Man Booker-díjat, a Partvonal Kiadó most jelentette meg magyarul.
Julian Barnes hazájában az egyik legnépszerűbb kortárs író, míg a magyar közönség elsősorban az Anglia, Anglia, a Flaubert papagája, valamint A világ története 10 és 1/2 fejezetben című könyvéről ismeri. A magyarul most kiadott, Felfelé folyik, hátrafelé lejt című regény eltér ettől a műfajtól, úgyhogy a hazai olvasók valószínűleg úgy érzik, egy kétarcú szerzővel találkoznak – mondta a kötet fordítója az MTI-nek.
Karáth Tamás kiemelte: Barnes nem tagadta meg a maga stílusát legújabb regényében sem, de van a műnek egy rétege, az idős narrátor visszatekintése életére, amely eddig hiányzó mélységeket nyit.
Nem annyira lezáró mű, mint amennyire azt lehetett sejteni, mégis voltaképpen megkoronázta az életművet, hiszen több korábbi jelölés után Barnes ezért a regényéért kapta meg az angol nyelvű irodalom egyik legrangosabb elismerését, a Man Booker-díjat – idézte fel a fordító.
Elmondása szerint a Felfelé folyik, hátrafelé lejt egyrészt izgalmas nyomozásra hívja az olvasót, miközben gyakran tűnnek fel komoly, filozófiai elmélkedések, amelyeket Barnes hétköznapi gondolatfolyamként épített be a regénybe.
Egy idős embernek megvannak az elképzelései arról, miként kell lezárnia életútját, de egy olyan feladattal szembesül, amely arra kényszeríti, hogy visszafejtse életének szálait, és újrakösse a szövetet. Ez a kötet szól az időről, a történelemről, de leginkább arról, hogy az ember hogyan tudja visszafelé mérni az életét. Mindezt azonban Barnes köznapi helyzetekhez és problémákhoz köti, így nem válik didaktikussá a történet – hangsúlyozta Karáth Tamás.
A fordító kitért az eredeti The Sense of an Ending cím pontos magyar fordításának nehézségeire, hiszen az Egy befejezés érzete, Egy befejezés értelme, Egy vég értelme magyarítások csak együtt adnák vissza a pontos jelentést. A Nagyvilág folyóiratban korábban már megjelentek részletek a regényből, és ezek fordítója a Végérzet címet választotta – idézte fel.
„A végleges cím megtalálása egyfajta játék a fordító és a kiadó között. Bevallom, a Felfelé folyik, hátrafelé lejt címet nem én javasoltam, de az biztos, hogy az olvasó könnyen felfigyel rá a könyvesboltban, és hasonlóan sejtelmes hangulatot áraszt, mint maga a regény” – árulta el Karáth Tamás.