Időpont: 2013. április 8. 19:00
Helyszín: Elõadóterem
Egy szerelem három éjszakája (1967) – Mafilm 1. Játékfilmstúdió, színes, 96 perc
Rendezte: Révész György
Író, forgatókönyv: Hubay Miklós
Dalszövegek: Vas István
Operatőr: Somló Tamás
Zene: Ránki György
Ének: Sennyei Vera
Díszlet: Romvári József
Kosztüm: Lázár Zsazsa
Vágó: Kerényi Zoltánné
Házigazda: Réz András
Szereplők: Vencel Vera (Júlia), Tóth Benedek (Bálint), Sinkovits Imre (Gáspár), Latinovits Zoltán (Menyhért), Darvas Iván (Boldizsár), Philippe Forquet (Gilbert), Makláry Zoltán (öreg festő), Kállai Ferenc (nyomozó), Béres Ilona (Melitta), Major Tamás (Lajos főpincér)
Immár a harmadik idényben folytatódik a Művészetek Palotája és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) telt házas filmklubja, a Müpamozi. A februárban kezdődő zenés sorozat ötven év legnagyobb slágereit tartalmazó kultuszfilmekből válogat. A nézők az operettől a szocialista road movie-ig, a musicaltől a retroparódiáig változatos műfajokon keresztül találkozhatnak legkedveltebb sztárjaikkal: Sárdy Jánostól Koncz Zsuzsáig, Hobótól a Latabárokig, Ferrari Violettától Gálvölgyi Jánosig, Gábor Miklóstól Honthy Hannáig, Soós Imrétől „Bill, a királyig” terjed a sor.
Réz András filmklubjában körbejárjuk a több száz slágerré vált dal születésének forrásvidékét: hogyan termékenyítették meg az ötvenes évek kollektív „műhelyei”, a gyár, az uszoda, a sportpálya a Kabos-filmektől örökölt profi kabarék és operettek világát. Többféle szűrőn, a korabeli filmen és annak szatirikus, későbbi feldolgozásain keresztül eleveníthetjük föl, hogyan nevelődött át a gyanútlan, aranykezű, de ideológiailag képzetlen szerelmes ifjúmunkás az ötvenes években. Milyen szerepe volt a hatvanas évekbeli langyos kádárizmusban a VIT és a „Ki mit tud?” versenyeinek a beatzenekarok, az Illés, Koncz Zsuzsa és más csapatok indulására? Hogyan jelenik meg a Pacsirta rádió, a grízes tészta, a Bambi üdítő s a közösségi együttműködést és ideálokat deklaráló szocializmus a hatvanas évek zenés filmjében és annak kilencvenes évekbeli retrójában? Miért közönségsiker a hatvanas évek óta szinte folyamatosan Ránki György musicalje, az Egy szerelem három éjszakája? Hogyan fér össze a rock-blues érzés a Kőbánya-dokumentarizmussal, milyen Fonográf-zenék ritmusára vált emblémává a szocialista aszfaltot döngető Zil teherautó, miután fölvette a szöszke göndör autóstoppos lányt?
A Radnóti Miklós életének motívumait Ránki György és Vas István dalaival átszövő, modern musical hatalmas közönségsiker volt 1960-ban a Petőfi Színház előadásában. Az ennek nyomán 1967-ben forgatott filmben Révész György és az egyfelvonásost is író Hubay Miklós újhullámos motívumokkal gazdagította a történetet; művészet és szerelem festői jelenetsorait a munkaszolgálatosként frontra robogó fiatal költő emlékezéseként elevenítette fel. Így az eredetiben csak mellékszerepet kapó „háromkirályok” (Latinovits Zoltán, Darvas Iván és Sinkovits Imre) is főszerephez juthattak, s mint a halál torkából hazatérő „szemtanúk”, feledhetetlen dalokban kommentálhatták a fiatal költő sorsát.
Ránki György és Vas István csodálatos dalai – Etikett, Napsugár, Hűség, Budapest – vagy Apollinaire Búcsú című verse is szimbolikussá, főszereplővé váltak ebben a feldolgozásban. A film látványtervezője és operatőre e fanyarkás, fülbemászó dalokat hallgatva tervezte meg a látványvilágot, színdramaturgiát. A musical azóta is több színpadi feldolgozást megért, de köszönhetően a bravúros szereposztásnak, klasszikussá a filmben vált.
Rendező: Művészetek Palotája, MaNDA
Jegyárak: 1500 Ft
Forrás: MÜPA