Körösfői-Kriesch Aladár alkotásaiból nyílik kiállítás Székesfehérváron

Körösfői-Kriesch Aladár festő és iparművész alkotásaiból nyílik kiállítás vasárnap Székesfehérváron, amely a művész születésének 150. évfordulójára szervezett magyarországi vándorkiállítás első állomása lesz.

Szűcs Erzsébet művészettörténész, A szépség szerelmese című tárlatnak otthont adó Városi Képtár-Deák Gyűjtemény igazgatója az eseményt felvezető szerdai sajtótájékoztatón elmondta, hogy az intézmény névadója, Deák Dénes tulajdonában is volt egy Körösfői-kép, az először 1909-ben bemutatott Hiúság című festmény, amelynek révén kapcsolódnak az emlékkiállításhoz.

Kriesch György, a művész unokája és egyben a kiállítás kurátora hangsúlyozta: megpróbálják közelebb hozni Körösfői-Kriesch Aladárt az emberekhez, ezért a művész sokoldalúságát kívánják bemutatni. Hozzátette: az általa meghirdetett emlékévben igyekeznek körbejárni azokat a kultikus helyeket, ahol a művész alkotott.

Az öt országban és 45 helyszínen zajló ünnepi programok része a székesfehérvári tárlat, ahol az “agyonhallgatott művészt szeretnék középpontba helyezni”. A május 12-ig látogatható kiállításon 82 alkotás lesz megtekinthető: freskók fotói, szőnyegtervek, grafikák, festmények, csomózott gobelinek, szőtt kárpitok, üvegablaktervek, valamint eredeti írások, versek.

A kurátor emlékeztetett arra, hogy Körösfői-Kriesch Aladárnak a mai napig nem volt életmű-kiállítása, ezért művészettörténészekkel már dolgoznak egy nagyszabású tárlat összeállításán, amely méltó emléket állít a gödöllői művésztelepet létrehozó festőművésznek.

A magyar szecesszió egyik legeredetibb alakja Kriesch Aladár néven 1863. október 29-én született Budán. A Mintarajziskolában kezdte művészeti tanulmányait, mesterei Székely Bertalan és Lotz Károly voltak, 1883-ban szerzett rajztanári oklevelet. Művei 1886-tól rendszeresen jelentek meg a Műcsarnok tárlatain, 1888-ban a Műegyetem rajzi tanszékének tanársegédje lett.

Első jelentősebb alkotásai nagy történeti tablók voltak: A boroszlói békekötés, II. Rákóczi György halála, Egervár ostroma és a Tordai országgyűlés, amely az 1896-os millenniumi kiállításon nagy sikert aratott. 1897-ben Lotz Károly mesteriskolájába járt, majd 1901-ben Gödöllőn sógorával, Nagy Sándorral művésztelepet alapított. A gödöllői telep létesítésével kezdődött Magyarországon a szecesszió meghonosítása.

1902-ben ő készítette az Országház ebédlőtermének két freskóját, Bölényvadászat és Halászat a Balatonon címmel. Az ő művei a Zeneakadémia falképei, központi helyen A művészet forrása, valamint a frízek. Iparművészeti munkái közül a bútorai nemzetközi kiállítások magyar pavilonjaiban szerepeltek. 1904-ben Gödöllőn szövőiskolát nyitott, gobelinjeinek témáit az ógörög világból és a magyar népköltészetből vette. Üvegfestményei az egykori Nemzeti Szalont díszítették, munkái a budapesti papnevelő intézetben és a temesvári püspöki szemináriumban ma is láthatóak.

Az I. világháborúban hadifestőként dolgozott az isonzói fronton, ez is hozzájárult tüdőbaja súlyosbodásához, amely korai halálát okozta.

Forrás: MTI