Megkezdődött a 33. Budapesti Tavaszi Fesztivál

A Vonzások és változások – 18-19. századi magyar festészet magángyűjteményekben című kiállítás megnyitójával kezdődött meg pénteken a fesztivál.

Budapest és a kultúra egymástól elválaszthatatlanok – hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) tartott megnyitón az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy ami a fővárosban történik, az sokszor inspirálja, néha kicsit provokálja, de mindenképpen felemeli az egész ország kultúráját. “A legjobban Snétberger Ferencnek, annak a roma származású, világhírű magyar gitárművésznek örülök, aki pontosan tudja, mit jelent az, hogy a kultúra felemel, és azon dolgozik, hogy ezt sok hátrányos helyzetű gyerek is megtudhassa” – emelte ki a BTF programjából a gitárművész április 5-i, valamint a Snétberger Zenei Tehetség Központ másnapi koncertjét Balog Zoltán.
Budapesti Tavaszi Fesztivál - 03.22-04.07.

Tarlós István főpolgármester az MNM és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) együttműködésében megvalósult festészeti kiállítás kapcsán felidézte, hogy maga a múzeum is magángyűjteményből jött létre Széchényi Ferenc gróf felajánlásából. Rejtett kincsek váltak most láthatóvá – méltatta a tárlatot a főpolgármester, hozzátéve: gyönyörű festmények mutatják be a magyar festészet születésétől a millenniumig tartó időszakot. Mint megjegyezte, világsztárokkal találkozhat a közönség a BTF számos más rendezvényén is, amelyek közül külön is megemlítette a 200 éve született Giuseppe Verdi tiszteletére rendezett előadásokat és Bach Máté-, illetve János-passióját, amelyeket a Collegium Vocale Gent és a Le Concert Lorrain tolmácsolásában hallhat a közönség.

17 nap, 29, helyszín, 89 program

Vitézy Zsófia fesztiváligazgató elmondta: a BTF 17 nap alatt 29 helyszínen, 89 programra mintegy 100 ezer látogatót vár. A fesztivál középpontjában olyan sztárelőadók állnak, mint Joshua Bell, Claudio Abbado, Patricia Petibon, a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Nemzeti Filharmonikusok, de lesznek többek között színházi bemutatók, kortárs cirkuszi, opera- és táncelőadások, templomi koncertek, tavaszi vásár és csárdás flashmob is.

Csorba László, az MNM főigazgatója emlékeztetett arra, hogy 165 évvel ezelőtt március 15-én a múzeum lépcsőiről hirdették ki fiatalok a megszülető modern Magyarország igéit. A múzeum célja ma is az, hogy tárgyakon keresztül beszéljen a jelenhez és alakítsa a jövőt – mutatott rá, hozzátéve: a mostani kiállítás azért is nagyszerű kezdeményezés, mert a bemutatott műtárgyakat szemlélve a látogató megérezheti, hogyan születik a múltból a történelem.

Fertőszögi Péter művészettörténész, a Kogart kuratóriumi elnöke a megnyitót megelőző sajtóvezetésen elmondta: a tárlat 50 magángyűjteményből 65 magyar művész 128 festményét vonultatja fel. Mint kiemelte, a festészet valójában “visszatér” a Nemzeti Múzeumba, hiszen annak megnyitása után ugyanezek a termek évtizedekig képtárként működtek.

A kurátorok – Fertőszögi Péter mellett Virág Judit, Kaszás Gábor és Gödölle Mátyás – ezért a 18-19. századi magyar festészet remekműveit gyűjtötték össze a kiállításra, amely laza kronologikus sorrendben, öt teremben tekinti át a korszakot a magángyűjtők szemével. Ez a törekvés leginkább a műfajokban mutatkozik meg: a nagyméretű történelmi tablók, mitológiai jelenetek ugyanis jellemzően állami, intézményi felkérésre készültek, míg a magánszalonokba inkább portrékat, táj- és életképeket rendeltek.

A 18. században még sem magyar gyűjtők, sem festők nem működtek nagy számban, a kiállítás így a korszak minden jelentős alkotójának – Mányoki Ádám, Bogdány Jakab, Johann Kupezky, Dorffmaister István – munkáit fel tudja vonultatni. A látogatók tanúi lehetnek a magyar festészet 19. század eleji felvirágzásának Barabás Miklós portréit, Borsos József biedermeier munkáit és idősebb Markó Károly tájképeit személve, majd a Markó-követők útkereséseit követhetik nyomon.

Nagymesterek kaptak helyet a kiállítás központi rotundájában, ahol mások mellett a Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Paál László és Rippl-Rónai József munkái közötti párhuzamokat és különbségeket vizsgálhatják a látogatók. Külön egységben vonulnak fel a történelmi festészet nagy alkotásai: egymás mellé kerültek a 19. század végének legünnepeltebb akadémikus művésze, Lotz Károly és a korabeli magyar festészet nagy megújítója, Szinyei Merse Pál munkái, ezekkel szemben pedig Mednyánszky László és Paál László képei között Csontváry nemrég előkerült Traui tájképével találkozhat a közönség.

Kevésbé ismert, de magas színvonalú alkotások képviselik a századvég “műcsarnoki” művészetét, majd a Nagybányai iskolát már közvetlenül megelőlegező naturalisták, Ferenczy Károly, Vaszary János, Csók István és a korban legmagasabb árakat elérő László Fülöp szinte fotorealisztikus részletességgel megfestett életképei zárják a hárommilliárd forint biztosítási összegű, július 21-ig látogatható kiállítást.

Forrás: MTI