Bombaüzlet?! – Jelenetek a kabaré fénykorából

Jelenetek a kabaré fénykorából címmel zenés darabot mutat be a Thália Színház Benedek Miklós rendezésében: a kabarétörténeti előadást március 29-én láthatja először a közönség.

Az Esküvőtől válóperig, az EMKE – volt egyszer egy kávéház… és A tanú bemutatása után újra saját nagyszínpadi produkcióval várja közönségét a Thália Színház. Az új darabot Benedek Miklós és Benedek Albert állította össze.

Benedek Miklós az MTI-nek elmondta, hogy Litkai Gergely, a Thália kabaré művészeti vezetője kérte fel a munkára, mivel ismerte korábbi, kabaréanyagokból összeállított előadásait. Ezek a produkciók minidig komoly témát dolgoztak fel, inkább színházi előadások voltak, mint hagyományos kabarék.

Mint a rendező megjegyezte, felvetődött a kérdés, hogy van-e jövője a kabarénak, van-e hatása, maradt-e valami egykori kultuszából. Véleménye szerint ez a műfaj mára egy kicsit háttérbe szorult, az előadással azonban még visszaidézik a kabarék világát. Aztán átadják a stand-upnak a stafétabotot – tette hozzá.

A Bombaüzlet?! hagyományos színházi előadás lesz, amelyben a századfordulótól indulva kísérik végig a kabaré történetét, a megszületésétől, a kocsmák kabaréitól kezdve bemutatják a fénykorát. Az előadásban a műfaj történetének legfontosabb pillanatait és fejlődését láthatja a néző, kabaréjelenetekkel, kuplékkal elevenítik fel azt a hangulatot, amitől a pesti kabaré egyedülálló volt.

Az első megidézett pillanat az 1901-es év, amikor – Max Reinhardt hatására – megalakult a Tarka Színpad, ahol még csak németül adtak elő. 1907-ben Nagy Endre létrehozta az első kabarét, és attól kezdve az első világháborúig egymás után sorra nyíltak. A háború után Nagy Endre átadta a stafétabotot, jött Békeffi László a Pódium Írók Kabaréjával, majd a Vidám Színpad az ’50-es években Kellér Dezsővel, Komlós János pedig 1967-ben alapította meg a Mikroszkóp Színpadot – sorolta a kabaré történetének fordulópontjait a rendező.

Benedek Miklós szerint a magyar kabarét a sok jó író tette különlegessé, kifejezetten pestivé. “Annyi sok egyéniség írta és játszotta, hogy egyszerűen nem lehetett menekülni előle. Ha csak a konferansziékat nézzük: Nagy Endrét, Békeffi Lászlót, Kellér Dezsőt, Darvas Szilárdot, akik nagy koponyák, szellemes emberek voltak. Vagy a jelenetek íróit Molnár Ferenctől Vadnay Lászlóig, Lőrincz Miklóst, László Miklóst, Nóti Károlyt, Rejtő Jenőt, Heltai Jenőt, Gábor Andort és Szép Ernőt” – mondta.

Az előadás aktualitásáról szólva megjegyezte: ma is ugyanazok a problémák, akár színházról beszél a kabaré, akár politikáról, a szövegek olyanok, mint ha ma írták volna.

A rendező elmondta: a produkcióban fiatalok, kabarét értő színészek és olyanok is játszanak, akik most ismerkednek a műfajjal. A darabban Schell Judit, Szombathy Gyula, Vida Péter, Kálid Artúr, Józsa Imre, Szegezdi Róbert, Müller Júlia, Kovács Vanda, Janklovics Péter és Mészáros András lép színpadra, a zenei betéteknél Dinyés Dániel és zenekara működik közre.

Forrás: MTI