Időpont: 2013. március 8., 16:00
Helyszín: Írók Boltja (Budapest VI. Andrássy út 45.)
A szerzővel Bódis Kriszta író beszélget.
Vendégeink: Forgách András, Kukorelly Endre, Márton László, Parti Nagy Lajos és Spiró György
Örülnénk, ha jelezné jövetelét: A rendezvény facebook eseménye.
Scherter Judit: Hősnők és írók
Írás közben nővé változni? Lehetséges lenne ez? Egyáltalán: egy író mit tudhat a nőkről, ha férfi? Igaz volna, hogy a legnagyobb regényhősnőket férfiak alkották? Azt jelentené ez, hogy a férfiak többet tudnak a nőkről, mint maguk a nők? Vagy éppenséggel semmit, s mindez csak az irodalomban valóság?
És miért mindig Emma Bovary és Anna Karenina neve jut mindenki eszébe, ha regényhősnőkről beszél? Vagy sokkal többen vannak ezek a nők, a hősnők, akiknek alakja átível évszázadokon, görög drámán, operák színpadán és a XX. század filmművészetén?
Scherter Judit nem csupán kilenc mai magyar író portréját rajzolja meg, nem csupán kilenc érdekes egyéniség életművét világítja meg érzékeny kérdéseivel, s barangolja be kilenc íróval ezt a titokzatos vidéket, mely tele van csodálatos női alakokkal és erotikus izgalommal, nem csak felidézi, amit a nőalak a művészetben jelent, hanem arról a különös viszonyról is mond valamit, amelyről mintha mindent tudnánk és semmit sem, és ami az emberiség első napjai óta férfit és nőt, anyát és gyermekét, szerelmest és szeretőt összefűz.
Nők, hősnők, regényhősnők – csodálatos, titokzatos világ.
Részlet a kötetből
„Láthattuk térdének erős, föltűnően fehér belső hajlatát”– írod egy nőről. Ebben számomra van annyi erotika, mint abban a végtelenül hosszú, fárasztó, szőrös, bőrös, előbőrös, nyálkahártyás szeretkezésben, a Párhuzamos történetekben, bár az egy szokatlanul pontos, tényfeltáró leírás. És semmiképp nem fölösleges. Te magad hogy érzed, sikerült-e ott megvalósítanod azt, amit akartál?
Scherter Judit
1945 augusztusában, Békéscsabán született. Többnyire falun élt, ott nevelte később gyermekeit is. Budapestre ’84-ben költözött, akkoriban a Monteverdi Birkózókörben játszott, családját alkalmi szellemi munkákból tartotta el. Ez okból kezdett el románcokat is írni – álnéven –, később számtalan interjút, gasztronómiai témájú írást és két könyvet (Nagymamakönyv, Nők délutáni fényben) publikált. Ha teheti, falusi magányban festeget.
Fotó © Molnár Simon
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Hősnők és írók (2013)
Forrás: Magvető Kiadó