Időpont: 2013. március 3-án, vasárnap este 8 órától
Helyszín: Pepita Ofélia Bár (Budapest VII., Klauzál tér 5.)
Bán Zsófia olvas fel Amikor még csak az állatok éltek című kötetéből.
Koncertet ad a Hanem női tangózenekar.
Amikor még csak az állatok éltek
„Csak a kép tud mindent”
Mit mondanak a képek, és mit mondhatunk a képek helyett? Hány képünk van saját magunkról és saját kultúránkról? Bán Zsófia új elbeszéléskönyvében számtalan módon teszi fel és válaszolja meg ezeket a kérdéseket.
A tizenöt elbeszélésből álló kötet már címében is felvillantja a Bán Zsófia-történetek egyik visszatérő motívumát. Bán elbeszéléseiben az ember legintellektuálisabb személyiségjegyei közvetlenül találkoznak a benne, bennünk élő animálissal, a mélyben lakozó érzéki-zsigeri teremtménnyel.
A két tartomány közötti közvetítésre az az elbeszélői nyelv és pozíció vállalkozik, amely (ön)ironikus kettős ügynökként hol a tudat absztrakt szerkezetét helyezi előtérbe, hol pedig a testek, a nyelven-inneni diskurzusok cserebomlásait írja le. Egyazon ütemben képes ábrázolni és értelmezni. Így pillantjuk meg a Röntgen-sugár feltalálását családi fénytörésben, az apa fotóját a munkaszolgálatról, a Bartók-darabba belesülő zongoristát, az ismerkedést a kínai vendéglőben, a vallomást a taxiban, Karády Katalint Brazíliában, és egy fényképészt az Antarktiszon. A történetek mögött pedig fokozatosan kirajzolódik egy huszadik századi közép-európai család gyakran traumákkal terhes sorsa, az anya és a lány perspektívájából, az apák hiányával. Így lesznek a kötet írásai folyamatos dialógusok, termékeny párbeszédek. Így lesz az olvasó maga is közvetítő. Tolmács és útitárs.
Részlet a kötetből
Frau Röntgen keze
– Anna Bertha!, kiabált Wilhelm.
– Anna Bertha!
Nincs válasz.
– Istenem. Ez a nő nincs sehol.
Ez a nő nincs.
Ezt gondolta keserűen Wilhelm. Nem engedelmeskedik a fizika törvényeinek.
A fizika törvényei pedig én vagyok. Ich. A fizika törvényei nekem engedelmeskednek.
(„Ül!”)
Minden más, logika, rendszer, szabályok igen, csak Anna Bertha, ő nem engedelmeskedik nekem. Ha csak rápillantok az arcára, máris elhalványul, majd eltűnik. Ha megragadom, a hús, a csont kicsúszik a kezem közül, a semmibe vész. Huss. Volt-nincs Anna Bertha. Ez volna az én feleségem.
Bán Zsófia
Író, esszéista, irodalom- és művészetkritikus.
1957-ben született Rio de Janeiróban, ahonnan a hatvanas évek végén költöztek haza.1976-81 között végzi egyetemi tanulmányait angol, francia és portugál nyelv és irodalom szakon az ELTE-n.1981-85 között a MAFILM stúdiójában rendezőasszisztens.1985-től tanít az ELTE Bölcsészkarán, előbb az angol, majd 1992-től az amerikanisztika tanszéken.
Esti iskola – Olvasókönyv felnőtteknek (2007) című prózakötetét 2012-ben a Suhrkamp Kiadó adta ki Terézia Mora fordításában és Nádas Péter utószavával.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Amerikáner (2000), Amikor még csak az állatok éltek (2012)
Díjai
Balassa Péter-díj (2007), József Attila-díj (2008), Palládium-díj (2009),
Mozgó Világ-díj (2009), Déry-díj (2012)
Forrás: Magvető Kiadó