A rögöcsei csoda – Ősbemutató 2013. március 1-én a Csokonai Színházban

Tóth-Máthé Miklós: A rögöcsei csoda
népi komédia

Főbb szerepekben: Kóti Árpád – Miske László –  Oláh Zsuzsa – Garay-Nagy Tamás
Szerző: Tóth-Máthé Miklós – Rendező: Árkosi Árpád

Ősbemutató: 2013. március 1., 19:00
Helyszín: Csokonai Színház

A rögöcsei csoda„Rögöcse valahol Magyarországon található. Nem város, amolyan nagyközség, de mint mindenütt ott is emberek élnek. Közöttük Tálas Lőrinc fazekasmester akinek híre már régen túlterjedt Rögöcsén, ha népi ihletettségű szép kerámiáit árulta a különböző vásárokban. Többek között a hagyományos Miska-kancsót is, aminek mindig nagy keletje volt a vásárlók körében csak maga Tálas mester találta ebben a formában már unalmasnak. Elhatározta, hogy megkísérli eredetibbé tenni és a továbbiakban élethű fejet mintáz rá, művészi módra, modell után.
Előbb csak Rögöcsén, később majd máshol is, ahol igény lesz erre. El is készített három ilyen emberfejű kancsót ismert rögöcseiekről, akik azonban nem sokáig nézhették a róluk készült alkotásokat. Ugyanis mind a hárman rövidesen jobb létre szenderültek.

Az alaphelyzet tehát, akár egy krimi, de mégsem az, hanem egy vérbő, a rekeszizmokat nagyon is megmozgató komédia. Azonban, hogy egy ilyen indítás után mégis mitől lesz azzá, azt nem árulom el ebben a „beharangozó” jellegű írásomban. A megfejtést meghagyom A rögöcsei csoda jövendő nézőközönségének.
Eddig egy társadalmi színművemet leszámítva csak történelmi drámáim kerültek színre. Legutóbb éppen itt a Csokonai Színházban az Én, Károli Gáspár című monodrámám.
Most azonban komédia íróként is bizonyíthatok. A magam részéről megígérhetem, hogy tanulságos, jó szórakozásban lesz részük.”

Tóth-Máthé Miklós
1936-ban született Tiszalúcon, ahol apja református lelkész volt. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon kezdte, a debreceni Református Kollégiumban folytatta, majd Diósgyőrben fejezte be. Nappal fizikai munkát végzett, délután iskolába járt, közben tagja volt a miskolci Déryné Színház stúdiójának.

1957-ben felvették a budapesti Színművészeti Főiskolára. Kilenc évet töltött színpadon, s eközben megjárta Veszprém, Békéscsaba, Győr színházait, és két pestiben is játszott, a Tháliában és a Vígszínházban. Első novellája 1971-ben jelent meg a Magyar Ifjúságban. Ezzel a váltással visszatért a kisdiákkor álmához, amiről ő maga mondta: „Előbb akartam író lenni, mint színész, aztán mégis előbb lettem színész, mint író.”

Eddigi pályáját mintegy harminc könyv fémjelzi, történelmi és társadalmi regényei, elbeszélései és drámái alkotják munkásságának egyik súlypontját, míg a másikat a szatírák és humoreszkek. Eddig öt bemutatott színpadi műve volt, közülük a Méliusz című dráma a II. Református Világtalálkozó ún. „templomszínházát” is létrehívta néhány előadás erejéig. Könyvei és drámái mellett két CD-je is napvilágot látott.

Tóth-Máthé Miklós 1997-2004 között a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen beszédművelést és dramaturgiai alapismereteket oktatott, ahol diákjainak szeretete és elismerése övezte. 2006-ban Károli Gáspár-díjjal jutalmazták munkássága elismeréseként, a protestáns kultúra terjesztéséért végzett kiemelkedő tevékenységéért.
(Forrás: RMK)

Tóth-Máthé Miklós eddig bemutatott drámái:
Két nap az akácosban (1977); A fekete ember (1984); A zsoltáros és a zsoldos (1991); Méliusz (1996); Rodostó (2003); Én, Károli Gáspár (2009)

Plakát: Kónya Ábel
Forrás: Csokonai Színház