MÜPAMOZI – Mágnás Miska (1948)

Dalolva szép az élet – Magyar zenés filmek ’48-’97

Időpont: 2013. február 11. 19:00
Helyszín: MÜPA, Elõadóterem

Mágnás Miska (1948) – Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat, fekete-fehér, 83 perc

Rendező: Keleti Márton
Író: Gábor Andor, Bakonyi Károly
Forgatókönyv: Békeffy István
Operatőr: Eiben István
Zeneszerző: Fényes Szabolcs, Szirmai Albert
Házigazda: Réz András

magnas-miskaSzereplők: Gábor Miklós (Miska), Mészáros Ági (Marcsa), Németh Marika (Rolla), Sárdy János (Baracs Pista mérnök), Latabár Kálmán (Pixi), ifj. Latabár Árpád (Mixi), Sulyok Mária (Korláthy grófnő), Gobbi Hilda (a nagymama)

Immár a harmadik idényben folytatódik a Művészetek Palotája és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) telt házas filmklubja, a Müpamozi. A februárban kezdődő zenés sorozat ötven év legnagyobb slágereit tartalmazó kultuszfilmekből válogat. A nézők az operettől a szocialista road movie-ig, a musicaltől a retroparódiáig változatos műfajokon keresztül találkozhatnak legkedveltebb sztárjaikkal: Sárdy Jánostól Koncz Zsuzsáig, Hobótól a Latabárokig, Ferrari Violettától Gálvölgyi Jánosig, Gábor Miklóstól Honthy Hannáig, Soós Imrétől “Bill, a királyig” terjed a sor.

Réz András filmklubjában körbejárjuk a több száz slágerré vált dal születésének forrásvidékét: hogyan termékenyítették meg az ötvenes évek kollektív “műhelyei”, a gyár, az uszoda, a sportpálya a Kabos-filmektől örökölt profi kabarék és operettek világát. Többféle szűrőn, a korabeli filmen és annak szatirikus, későbbi feldolgozásain keresztül eleveníthetjük föl, hogyan nevelődött át a gyanútlan, aranykezű, de ideológiailag képzetlen szerelmes ifjúmunkás az ötvenes években. Milyen szerepe volt a hatvanas évekbeli langyos kádárizmusban a VIT és a “Ki mit tud?” versenyeinek a beatzenekarok, az Illés, Koncz Zsuzsa és más csapatok indulására? Hogyan jelenik meg a Pacsirta rádió, a grízes tészta, a Bambi üdítő s a közösségi együttműködést és ideálokat deklaráló szocializmus a hatvanas évek zenés filmjében és annak kilencvenes évekbeli retrójában? Miért közönségsiker a hatvanas évek óta szinte folyamatosan Ránki György musicalje, az Egy szerelem három éjszakája? Hogyan fér össze a rock-blues érzés a Kőbánya-dokumentarizmussal, milyen Fonográf-zenék ritmusára vált emblémává a szocialista aszfaltot döngető Zil teherautó, miután fölvette a szöszke göndör autóstoppos lányt?

A számos színházi és filmes feldolgozást megért, népszerű Szirmay-operettnek már a háború előtt is voltak néma- és hangosfilmes feldolgozásai. Az 1948-as változatot a magyar filmtörténet legnépszerűbb vígjátékrendezője, Keleti Márton jegyezte. Békeffy István forgatókönyve, hűen a korszellemhez, éles kritikával ábrázolja az arisztokráciát, heroikusnak a munkát, abszurd párbeszédekkel és helyzetekkel emeli ki az eredeti operetthez képest a tökkelütött testvérpár, Pixi és Mixi szerepét. A Latabár fivérek, a kor legnagyobb táncos-komikusai, miközben végigbolondozzák a filmet, együtt nótáznak a legnépszerűbb bonvivánnal, Sárdy Jánossal és a szubrett Németh Marikával. Mellettük a legnépszerűbb prózai színészek játsszák a főszerepeket: a Valahol Európában című filmből már ismert Gábor Miklós és a Nemzeti Színház népszerű művésze, Mészáros Ági.

A klasszikus, álruhás, szerepcserés vígjátéki történetben a slágerek – köztük a legnépszerűbb “De szeretnék boldog lenni….” – ragályként terjednek vásárban, kerthelyiségben, kastélyban, 1948-ban még mentesen a pártos, munkaversenyes mondanivalótól, szabotázstól. A monumentális díszletekben, Rotschild-ruhákkal forgatott film minden idők legnézettebb magyar alkotása lett, elérte a tízmilliós nézőszámot.

Rendező: Művészetek Palotája, MaNDA

Jegyárak: 1500 Ft

Forrás: MÜPA