Huszonöt festményen, szobron, installáción és több kísérleti filmen keresztül mutatja be a neves kortárs német képzőművész, Günther Uecker pályafutásának utóbbi mintegy ötven évét a Szépművészeti Múzeum péntektől látogatható, Képpé formált anyag című kamara kiállítása.
Kevés művész van, akinek munkássága a kezdetektől napjainkig olyan következetesen reflektál a kor változó adottságaira, mint Günther Ueckeré – méltatta az emberi erőforrások minisztere a német alkotót a tárlat pénteki megnyitóján.
Balog Zoltán kiemelte: a múzeum a nemzetközi kortárs képzőművészet egyik legmeghatározóbb, legaktívabb alakját köszöntheti Magyarországon, aki ráadásul nem először állít ki itt, már 1977-ben bemutatkozott a Szépművészetiben.
(MTI-fotó: Kallos Bea)
Mint emlékeztetett, Günther Uecker több mint 50 éve tart folyamatosan önvizsgálatot, miközben a világot is vizsgálja, ám mindezt nem passzív szemlélődéssel teszi, hanem aktív cselekvéssel: tettvágyó, anyagszerű szemléletéhez, kézműves technikájához már igen hamar, pályájának kezdetén eljutott.
Ezért is különleges alkalom, hogy adventkor nyílik meg ez a kiállítás, mikor az Ige megtestesül – hívta fel a figyelmet a miniszter, hozzátéve: szó és tett egysége a kiállításon is megtapasztalható.
Alexander Tolnay kurátor elárulta, hogy Günther Uecker elutasította a retrospektív jelző használatát, a kiállítást ugyanis nem tartja visszatekintésnek, sokkal inkább munkássága öt évtizedes időszaka pillanatfelvételeinek. A tárlaton ennek ellenére időrendben szerepelnek Uecker művei, noha művészete nem lineárisan fejlődött, inkább „koncentrikusan táguló körökben” – szólt az életmű sajátosságáról a művészettörténész.
A kiállítás előterében a hatvanas évekből származó jellegzetes fénykinetikus munka fogadja a látogatót, aki a Dór Csarnok terébe belépve Uecker szobrai és installáció között sétálhat, míg a falakon nagyméretű képek kísérik a velük kapcsolatban álló objekteket.
Uecker pályafutásának minden jellegzetes motívuma felbukkan: az emblematikus átszögelések, a fénnyel és a mozgással végzett kísérletek vagy a homok mint az idő múlásának szimbóluma. Az Erdő című munka a fák pusztítása ellen emel szót, a Hamuemberek-sorozatot pedig a csernobili atomkatasztrófa ihlette – árulta el a kurátor.
A kiállítótér végében elhelyezett 2006-os Fekete eső a hirosimai atomtámadás utáni természeti jelenségre utal. Az óriási léptékű munka ötlete nem Japánban, hanem Kínában születetett, ahol Uecker tapasztalatai szerint a felelőtlen iparosítás rombolja éppen a természet és egy ősi kultúra értékeit.
Baán László, a Szépművészeti főigazgatója Günther Ueckert méltatva hangsúlyozta: „A kortárs képzőművészet igazi állócsillaga ő, ráadásul Magyarország régi ismerője és barátja, ezért különös megtiszteltetés, hogy ezt a kimondottan Budapest számára készített kiállítást vendégül láthatjuk”.
Günther Uecker kamaratárlata 2013. március 10-ig látható a Szépművészeti Múzeum Dór Csarnokában.
Forrás: MTI