75 éve volt: József Attila halálára emlékeznek

December 3-án megemlékezéseket tartanak az ország több pontján, a Ferencvárosi Művelődési Központban pedig ünnepségsorozattal készülnek.

A Ferencvárosi Művelődési Központban hétfő délután öt órakor gyertyagyújtással emlékeznek meg József Attiláról, az ünnepi beszédet Tverdota György József Attila-kutató, a József Attila Társaság elnöke tartja, a műsorban Galkó Balázs színművész működik közre.

(József Attila Kossuth téri szobra – MTI-fotó: Földi Imre)

A központ szalonjában este fél héttől József Attila és én… címmel irodalmi est és beszélgetés lesz hallható a József Attila Társaság tagjaival, Rigó Bélával, Sárközi Évával és Tverdota Györggyel.

A József Attila-emlékhelyen A város peremén címmel ferencvárosi kisiskolásoknak mutatnak be drámajátékot a költő gyerekkoráról délelőtt 10 órától, majd Ars poetica címmel négy órától középiskolás diákírók, diákköltők beszélgetnek József Attila költészetéről Tverdota Györggyel. Az Eszmélet című állandó kiállítás ezen a napon ingyenesen látogatható.

Délután öt órakor a Sikeres Belvárosért Egyesület emlékezik meg a költőről a Kossuth téri József Attila szobornál.

A magyar költészet egyik legnagyobb alakja Ferencvárosban született 1905. április 11-én. Első verseskötete, a Szépség koldusa 1922-ben jelent meg. 1922 és 1925 között írta műveinek mintegy felét, verseit közölte a Nyugat is.

1924-ben a Kékmadár folyóirat leközölte Lázadó Krisztus című versét, amelyért istengyalázás miatt perbe fogták, majd felmentették. Ugyanebben az évben a szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója lett, de egy év múlva Tiszta szívvel című verséért Horger Antal professzor “eltanácsolta”.

Bécsben, Párizsban, majd a pesti bölcsészkaron járt egyetemre, ezután a Magyar Külkereskedelmi Intézetnél dolgozott. 1929-ben jelent meg a Nincsen apám, se anyám című kötete. 1936 elejétől, Ignotus Pál mellett szerkesztője lett a Szép Szó című baloldali szellemiségű folyóiratnak, ebben az évben jelent meg a Nagyon fáj című kötete. 1937 júliusában idegösszeomlást kapott, szanatóriumi kezelés után kezelőorvosai nővéreire bízták, és ők Balatonszárszóra vitték.

December 3-án este sétálni indult, ám soha nem tért vissza, a szárszói állomáson áthaladó 1284-es számú tehervonat halálra gázolta. Halálának körülményeiről azóta is vita folyik, az egyik tábor szerint véletlen baleset okozta, a másik tábor viszont az öngyilkosság mellett érvel.

József Attila halála után egy évvel posztumusz Baumgarten-díjban részesült, 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki életművét. Magyarországon születésnapja a költészet napja is egyben, emlékét többek között a róla elnevezett díj is őrzi, amelyet kiemelkedő irodalmi teljesítményért adományoznak évente.

Forrás: MTI