Matl Péter kiállítása a Klebelsbergben

Matl Péter szobrászművész, a Nemzeti Összetartozás Emlékműje készítője mintegy harminc alkotásából nyílik kiállítás Verecke híres útján jöttem én… címmel kedden a budapesti Klebelsberg Kultúrkúrián.

A képzőművész Kárpátalján, Munkácson él és munkásságáért idén Budapesten megkapta a Szervátiusz Jenő-díjat. Az elismeréssel jár, hogy kiállítást rendeznek műveiből.

Matl Péter az MTI-nek elmondta, hogy kis méretű szobrait állítja ki, ezeket olyankor készíti, amikor nincs megrendelése nagy köztéri alkotásra. Tizennégy szobor, valamint köz- és beltéri alkotásairól készült ugyanannyi nagy méretű fotó lesz látható a tárlaton. Példaként említette, hogy elhozta a 30 centiméteres bronz kisplasztikáját Maximilian Kolbe lengyel ferences rendi szerzetesről, aki a német megszállás idején részt vett a lengyel ellenállásban. A nácik Auschwitzba deportálták, ahol 1941-ben vértanúhalált halt, II. János Pál pápa 1982-ben szentté avatta.

Látható lesz Suttogók című, tölgyfából faragott csónakja, amelyben két egymással szemben ülő figura suttog a másik fülébe. Több mint húsz évvel ezelőtt készült az a márványszobra, amely egy magába gubódzó békát ábrázol emberi arccal. Kisplasztikái főleg fából készültek; mint mondta, amellett, hogy nagyon szereti ezt az anyagot, ez a legolcsóbb és elérhető számára Munkácson. Matl Péter fából faragott szobrai a világ több pontján megtalálhatók Brazíliától Japánon és Franciaországon keresztül Ausztriáig, ahol kilenc köztéri alkotása áll.

Az alkotó mintegy húsz szobrokkal díszített oltárt faragott már kárpátaljai templomokban, néhányról fotó lesz látható a kiállításon. Fényképen mutatja be a Millecentenáriumi emlékművet, amelyet 2008-ban állított fel a Vereckei hágón, de megmutatja képen Beregszász modern, gránitból faragott szobrát, A sztálini lágerekbe hurcolt református lelkipásztorok emlékművét, amely a püspökség kertjében áll.

Matl Péter készítette el a Nemzeti Összetartozás Emlékművét, amely csaknem tíz méter magas, kitárt szárnyú bronz turulmadarat ábrázol és szeptember végén avattak fel az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban. Matl Péter azért választotta a turulmadarat az egység, az összetartozás szimbólumának, mert “a magyar nemzet történelmi tudatának fontos helyszínei közötti távolságot a turulmadár úgy köti össze, hogy közös eredetünkre, összetartozásunkra emlékeztet minket”.

Matl Pétert 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, 2009-ben a Magyar Művészetért díjjal tüntették ki, idén M.S. mester díjjal, valamint Szervátiusz Jenő-díjjal ismerték el munkásságát.

Forrás: MTI