GEORGES FEYDEAU – KÉZRŐL KÉZRE
fordította: Hamvai Kornél
Bemutató: 2012. december 7., 19 óra, Márkus Emília terem
A párizsi házaspár makulátlan nappalijában a gramofon fölveszi azt is, amit nem kéne. Apró gikszer — szétesik tőle a világ. Férjek, feleségek, szeretők és udvarlók menekülnek egymás karjába és egymás karjából, hogy minden reményteli fordulattal egyre nagyobb bajba kerüljenek. A spicces szomszédot ez nem izgatja: ő csak a ruháját keresi pisztollyal a kézben. Madame Chanalnak fölrémlik a tanulság: „Ha néha be lehetne iktatni egy szeretőt, mindjárt több lenne a hűséges feleség.”
(Fotó: Garai Antal Atom)
Ady Endre megnézte a darabot Párizsban, és azt írta: „E bolondos, könnyű darab felett a hangulatok tarka illatfelhői lengenek. Nevessenek, de egy helyütt a darabban szinte megható, nemes poézis strófái csöngenek. Merészen kacérkodik néha a legszivárványosabb filozófiával, sőt magával az irodalommal…”
Egy évvel később Ady megnézte a darabot Budapesten is: „Feydeau úr, ez az elmés ember annyi intelligenciával még nem volt elmés, mint e darabjában. És micsoda őrületesen bolondos helyzetek és figurák. Szikrázott úgy, hogy a szikrák rózsacsokrokat rajzoltak. De azért nem volt ez egészen léha este. Feydeau könnyek között tréfált. ”
És hozzátette, megfeddve a Vígszínházat: „Hölgyek, urak, még Feydeau-t sem lehet mindig egyformán játszani.”
Szereplők:
ALCIDE CHANAL – Orosz Róbert
FRANCINE, a felesége – Nagy Cili
ÉMILE RENAUX – Czukor Balázs
SOPHIE, a felesége – Csonka Szilvia
HUBERTIN – Bajomi Nagy György
COUSTOUILLU, politikus – Horváth Ákos
BELGENCE – Vass Szilárd
PLANTELOUP, nyomozó – Mertz Tibor
GERMAL, rendőr – Kovács Gergely
LAPIGE, kőműves – Kovács Gergely
ÉTIENNE – Kovács Gergely
AUGUSTE – Balogh János
Súgó: Papp-Ionescu Dóra
Kellék: Nagy Kornél
Ügyelő: Győrváry Eszter
Díszlet: Bátonyi György
Jelmez: Sántha Borcsa
Játékmester: Mertz Tibor
A rendező munkatársa: Kapornaki Rita
Rendező: Hamvai Kornél