„Nekem több mint húsz éve Cormac McCarthy a legfontosabb élő amerikai író, ott a helye a polcomon Faulkner és Melville mellett. Az Átkelés talán a legnagyobb regénye, mély biblikus vadsággal feszíti szét az angol nyelv határait, az ártatlanság elvesztéséről mesél és a szabadság kegyetlen súlyáról. Évekig a hatása alatt voltam, nagyon sokat tanultam belőle a nyelvről és az erőszakról, és arról, hogy ez kettő gyakran mennyire összefügg. Ünnep, hogy magyarul is megjelenhet.” Dragomán György
Cormac McCarthy: Átkelés
Fordította: Totth Benedek
A Határvidék–trilógia második kötete
Az Átkelés Cormac McCarthy méltán híres Határvidék-trilógiájának második kötete. A nagysikerű Vadlovakhoz hasonlóan szintén az USA délnyugati államaiba és a szomszédos Mexikó kietlen és kegyetlen tájaira kalauzolja el az olvasót. A második világháború idején játszódó megrázó történet egy testvérpár, a tizenhat éves Billy Parham és öccse, Boyd megpróbáltatásairól, kalandjairól és felnőtté válásáról szól. Billy megszállottan üldözi a jószágaikat prédáló, Mexikóból átkóborolt nőstényfarkast. Miután a fiú csapdába ejti a vemhes állatot, úgy dönt, nem öli meg, hanem átkel vele a határon, és szabadon engedi a hegyek közt. A tragikusan végződő útról hazatérve örökre megváltozik az élete. „Az elátkozott vállalkozások végérvényesen kettévágják az életet azelőttre és mostra.” Billy eztán még egyszer visszatér a határ túloldalára, Mexikóba, ezúttal azonban az öccse társaságában vág neki az útnak.
A szerző lélegzetelállító óriás-mondataival, a western-regények hagyományából táplálkozva, Melville, Hemingway és Faulkner nyomdokain járva tárja elénk újabb letaglózó, pokoli látomását egy vad és megszelídíthetetlen vidékről, és a benne élő – e vidékkel és egymással is szüntelen küzdelemben álló – emberekről.
Részlet a kötetből
Amikor Boyd a családjával Grant megyéből délre jött még kisgyermek volt alig idősebb a nemrégiben alapított Hidalgo névre keresztelt megyénél. Húgának csontjai s anyai nagyanyjának csontjai ott porladtak a földben ahonnan elvándoroltak. Ez az új vidék vad volt és buja. Egészen Mexikóig el lehetett lovagolni anélkül hogy az embert akár csak egyetlen kerítés megállította volna. Boyd a testvére előtt ült a nyeregben és hallgatta ahogy a fiú spanyolul és angolul megnevezi a táj részeit a madarakat a vadállatokat. Az új házban a konyha melletti szoba volt az övék és Billy éjszakánként sokszor álmatlanul feküdt az ágyában s alvó öccse szuszogását hallgatva a sötétben fojtott hangon suttogta el neki a terveit meg hogy milyen életük lesz.
A szerzőről
A Rhode Island-i Providence-ben született, 1933-ban.
Tíz regényt írt (emellett számos forgatókönyvön dolgozott), melyek közül a legutolsó, Az út (The Road) 2007-ben jelent meg. Ebből a művéből John Hillcoat rendezett filmet, melyet 2009 végén mutattak be az Egyesült Államokban. 2008-ban láthatták a magyar nézők a Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) című regényből a Coen testvérek által készített filmadaptációt, amely négy Oscar-díjat nyert. Ugyancsak mozgókép készül a Véres délkörökből (Blood Meridian).
A Faulkner-díjat, a Nemzeti Könyv-díjat és a Pulitzer-díjat egyaránt magáénak tudó Cormac McCarthy rémálomszerű, mégis gyönyörűséges nyelvezetű, kalandos remekművét, a Véres délköröket a kritikusok a 20. századi irodalom, azon túl pedig a teljes angol nyelvű irodalom legfontosabb regényei közt tartják számon; és Poe, Melville vagy Faulkner leghíresebb alkotásaihoz hasonlítják. Harold Bloom, a neves irodalmár egyenesen a négy legjobb élő amerikai író közé sorolja a szerzőt Don DeLillo, Philip Roth és Thomas Pynchon társaságában. Elemi erejű mondatai – ahogyan egyik méltatója nevezte: ezek a „vesszőtlen konvojok” – oly híven közvetítik lidérces történeteit, akár valami visszavonhatatlan próféciát.
(A fotót Laura Whale készítette.)
Forrás: Magvető Kiadó