Violin-kulcs – A hegedű arcai

Hegedű. Mindenki ismeri, ezer hangon szól hozzánk. Hegedűversenyekben kápráztat el, éttermekben sír, táncházakban dübörög, jazz klubokban lamentál. Egyedülálló, hogy egy hangszer szinte változatlan formában maradt fenn a gyakorlatban a barokk kor óta. Mi a titka? Egy ügyes konstrukció szerencsés találkozása az ember pszichoakusztikus adottságaival? Nem tudni a választ. Egy azonban biztos: hangja korszaktól, műfajtól és kultúrától függetlenül mindenkit megérint.

A VIOLIN-KULCS tematikus programegyüttes keretében három egymást követő koncerten e csodálatos hangszer háromnál is többféle arca ismerhető meg.

VIOLIN-KULCS
L. Subramaniam (IND)

Időpont: 2012. november 22. 19:30 – 22:00
Helyszín: MÜPA – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Közreműködik: L. Subramaniam – hegedű, Ambi Subramaniam – hegedű, V. V. Ramana Murthy – mridangam, G. Satya Sai – doromb

„Semmi sem inspirál jobban, mint nagyszerű kollégám, Subramaniam zeneisége. Minden alkalommal, ha őt hallgatom, magával ragad ez a csoda” – nyilatkozta egyszer egy nem kisebb személyiség, mint Yehudi Menuhin. Dr. Lakshminarayana Subramaniamot nevezik az indiai klasszikus zene Paganinijének és a hegedű indiai istenének is. Az bizonyos, hogy személyiségében egy indiai muzsikus elmélyültsége és a nyugati világ sztárjainak vonzereje egyesül. Rendkívüli népszerűsége alighanem sokoldalúságának és nyitottságának köszönhető, annak, hogy gyökereit el nem engedve az európai zenei hagyományban is meg tudott kapaszkodni, s így alkotott olyan egyedi zenei világot, ami a Föld minden táján megszólítja a hallgatókat.
Subramaniam az évek alatt rendkívül széles, stilárisan is sokrétű repertoárt épített fel. Játszott zenekarral és nélküle, írt filmzenét – Bertolucci A kis buddha filmjének szólistája volt -, és a legnevesebb muzsikusokkal állt össze, lett légyen szó európai klasszikus zenéről, dzsesszről, távol-keleti muzsikáról, vagy éppen a dél-indiai karnatak zenéről, amelyben első mestere az édesapja volt. A hegedűvirtuóz többek között olyan nagyságokkal játszott együtt, mint Yehudi Menuhin, Stéphane Grappelli, Jean-Pierre Rampal, Herbie Hancock, Stanley Clarke, George Duke, Al Jarreau és Jean Luc Ponty. Zeneszerzői munkásságának mérföldkövét jelenti a mikrohangközökkel is játszó Hegedű-fuvola kettősverseny, a Bach és a barokk zene előtt tisztelgő Tavasz rapszódia, valamint a védikus énekekre írt Fantázia, amelyet a New York-i Filharmonikus Zenekar mutatott be Zubin Mehta vezényletével.

A koncert előtt 18.30-tól L. Subramaniamról dokumentumfilmet tekinthet meg a koncertre érvényes jeggyel érkező közönség „Szívből szóló hegedűszó’ címmel, magyar felirattal.

Rendező Művészetek Palotája

VIOLIN-KULCS
Az erdélyi hegedű

Időpont: 2012. november 24. 19:30 – 22:00
Helyszín: MÜPA – Fesztivál Színház

Lukács István „Luki” (Gyimes), Fodor Sándor „kicsi Neti” (Kalotaszeg), Hîrleț Ioan „Nucu” (Budatelke), Demi Ariton „Titi”, Moldovan Giani (Nagysármás), Kodoba Florin (Magyarpalatka) – hegedű
Közreműködik: Papp István „Gázsa” – hegedű, Mester László „Pintyő” – brácsa, gardon, Szabó „Csobán” Gergely – bőgő, Juhász Réka – ének

„Ugyan mi olyan különleges az erdélyi hegedűben? Hegedű ez is, hegedű az is – mondhatjuk. Na jó, népi hegedű, és? Természetesen nem a hegedű a különleges, bár Gyimesben a zengőhúros hegedű a reneszánsz gambák visszfényét őrzi. A hagyományos hegedülés módja Erdély-szerte az, ami Lajtha széki gyűjtésétől kezdve elvarázsolta a gyűjtőket, és Erdélyt a táncházmozgalom Mekkájává tette, ahova akkor is el kell zarándokolni, legalább a feketetói vásárba, ha nem is zenélünk…
Mint mindennek ebben a viharvert Kárpát-medencében, ennek is külön meséje van, ami történelmünkben gyökerezik. Történt pedig a török hódítás következményeként, hogy Magyarország keleti területeit (Erdéllyel együtt) elzárták attól a kulturális „divatszéltől”, ami Szent István óta nyugatról fújt. Kereskedni, kapcsolatot tartani így Erdély is csak az északnyugati folyósón tudott Európa nyugati felével. Élelmes kereskedők bevitték ugyan Galíciából Erdélybe a hegedűt, de a hozzá tartozó dallam- és táncanyagot már helyben igazították rá a helyi zenészek. Így esett, hogy a reneszánsz például egészen a törökök kiűzéséig dívott, hogy a reneszánsz és a barokk játékstílus máig meghatározza Erdély népi hegedülését.
Ebből az Európában egyedülálló módon megmaradt kincsből merítünk koncertünkön erdélyi hagyományőrző muzsikusok és magyarországi táncház-zenészek közreműködésével.” (Kelemen László)

Rendező: Művészetek Palotája

VIOLIN-KULCS

Lantos Zoltán OpenSource

Közreműködik: Nils Petter Molvaer és Eivind Aarset (N)

Időpont: 2012. november 25. 19:30 – 22:00
Helyszín: MÜPA – Fesztivál Színház

Lantos Zoltán – hegedű, Papesch Péter – basszusgitár, Csízi László – dob, Andrew J – elektronika, Nagy János – billentyűs hangszerek, Eivind Aarset – gitár, Nils Petter Molvaer – trombita
Vendég: Harcsa Veronika – ének, Horváth Kornél – ütőhangszerek, Tompos Kátya – ének

Csak szabad forrásból! Az OpenSource mottója a nevében rejlik: Lantos Zoltán és barátai olyan zenefolyamot hoznak létre, amely a legkülönfélébb eredetű patakokból táplálkozik a nu jazztől az indiai zenén át a rockig. Maga Lantos is felettébb sokoldalú előadó, aki a Zeneakadémián szerzett diplomát, majd kilenc évig Indiában szívta magába a klasszikus indiai zene hangjait, lelkületét, szellemiségét, így hegedűjéből a valódi értelemben vett, ösztönösen megformált világzene csendül fel.

Rendező: Művészetek Palotája

Támogatók: Norvég Nagykövetség

Forrás: MUPA