Időpont:
Október 24-án, szerdán 19 órakor
Helyszín:
Nyitott Műhely (Budapest XII., Ráth György utca 4.)
Felolvas Parti Nagy Lajos
Közreműködik Kari Györgyi színművész
Parti Nagy Lajos: Fülkefor és vidéke – Magyar mesék
A nép forog, az alaptörvény pihen
,,Egyszer volt, hol nem volt, avvót, hogy mán szabad választások keretibe kitakarodtak a magyarok fődjirűl a tatárok, oszt I. Fülkefor lett a kerál. Vót es öröm, vígan zakatót a Nemzeti Együttműködés Rendszere, Rolex karóra se jobban. Még pár bakarasz, pár csipisz iramodás, oszt eppoly jó lesz minékünk, mint Kádár apánk alatt az annóba, teprenkedett a nép, mer mind azt látta a keráli tévébe, hogy siker hág sikerre, sarkalat sarkalatra, és kalap. Rendes, istenfélő magyar nép vót, nem úgy, mint az előző, emmán tutta, hogy csak az lessz, ami bé vagyon ígérve, megszorítás penig nem vót, amíg meg nem haltak.”
Ez a könyv az első évet, az első 53 írást tartalmazza abból a sorozatból, amit 2011 áprilisában kezdtem el írni az Élet és Irodalom Páratlan oldalán, Magyar mesék címmel. Ezek természetesen álmesék, a népmese bizonyos elemeit, nyelvét imitáló teherbíró kisformák, abszurdok a rögvaló abszurditásáról, hazanzák, glosszák a helyzet margójára. Okom bőven volt rájuk, célom velük csak annyiban, hogy egy hagyományos, mégis szabad műformába „becsatornázzam” az írói, állampolgári köz-érzetemet.
Parti Nagy Lajos
Részlet a kötetből
Gyöngyös pata audiban
Egyszer volt, hol nem volt, avvót, hogy útba vót neki, minek utánna Orbán Viktor foment a várba. Bécsöngetett. Schmitt Pál epp otthol vót, leckézett. Gyere, Pali Gyöngyöspatára, mondotta I. Fülkefor, béjelentkezünk alattomba a Védero kiképzésire, nem árt a küs mozgás az áldott magyar terepen. Karikásustor, airsoft-lövészet muanyag-golóbisokval, kis éji harcászat, minden. Na, Schmitt Pál ezútta nem ellenközött, abba a hejbe bécsukta a füzetjit, bé a koronás tolltartót, oszt ment a kerál után. Vitte a tárogatót, meg a bokszkesztyujit, mer az külön mondva lett, hogy szükséges. Út közbe fovették a Kövér Lászlót, meg a Pintér Sándort, hejszen vót még hely hátul, ne fogyjék hejába az a drága karvalybenzin. Csudák csudája, nem vót forgalom semmi, csak ilyen rendormotoros félék ámbojogtak tél-túl, egy tucat elottük, egy tucat megettük darualakzatba. Alig es nénózkottak párat, mán leértek. Ottan szépen csöngettek, béregisztráltak, amit követoen tevékeny részt vettek a tábor marcona életibe, edzett sportolók lévén maguk es. Az esemény idotartama alatt beszédet mondott Farkas Flórián.
Parti Nagy Lajos
1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni.
Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Graftinesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.
Parti Nagy Lajos két novelláján (A fagyott kutya lába, A hullámzó Balaton) alapul Pálfi György második nagyjátékfilmje – Taxidermia –, amelyet 2006-ban mutattak be, és többek között a Filmszemle fődíját is elnyerte.
Banga Ferenccel közösen jegyzi 2007-es könyvét, A vak murmutért, amelyben Parti Nagy arra keresi a választ, miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. A szerzőpáros 2008-ban újabb kötettel jelentkezett (A pecsenyehattyúk és más mesék), amelybe tizenhárom történetet választottak különféle országok meséiből.
Forrás: Magvető Kiadó